Paleodi�ta

M�r megint valami �j ir�nyzat! M�r megint Amerik�b�l. Nem biztos, hogy marad�ktalanul el kell fogadni, de elgondolkodni �rdemes a paleodi�t�n. Azon, hogy mit�l nem h�zott meg az �sember.

Fr�di �s B�ni k�v�r volt, mert K�Donald'sba j�rt, Irma �s Vilma, a k�t k�korszaki n�st�ny viszont karcs� volt, mint a n�dsz�l. Ray Audette, a Neanderv�kony c�m� k�nyv szerz�je foglalkozott el�sz�r azzal a probl�m�val, amelyet a modernkori k�rnyezet �rtalmai okoznak. Vajon mi az oka �skori v�konys�gunknak �s mai modern k�v�rs�g�nknek? Ilyen t�pus� kutat�sok �s ir�nyzatok ugyan mindig voltak, de a pr�naev�s vagy a vegetarianizmus k�l�nb�z� fajt�i nem ny�jtottak kiel�g�t� megold�st.
Elv�gre az embernek z�pfoga is van. Ray �gy v�li, a k�rnyezeti �rtalmakt�l val� puffad�s�rt az �vsz�zadok sor�n kialakult technol�gi�k a felel�sek. Vagyis biztons�ggal csak olyasmiket ehet�nk, amelyek feldolgozatlan, nyers term�kek. � maga is csup�n azt fogyasztja el, amit meztelen�l, egy k�ssel a szavann�n el tudna ejteni, vagyis nem kell f�zni, s�tni, �talak�tani. Mert egy�bk�nt hum�n fogyaszt�sra alkalmatlanok. Gondoljunk csak bele: sz�zadunk leggyakoribb betegs�ge az allergia (liszt�rz�kenys�g, tejcukor-�rz�kenys�g stb.), nem alakult volna ki mesters�ges adal�kanyagok n�lk�l.
Az emberek t�bb mint h�rommilli� �ve �lnek a F�ld�n, de a Homo Sapiens, legk�zelebbi �s�nk, m�g csak sz�zezer �vvel ezel�tt jelent meg. A paleolitikum k�tsz�zezer�vvel ezel�tt kezd�d�tt, �s kb. sz�zezer �vig tartott. A nom�d id�kben vad�sz�ssal, hal�sz�ssal, gy�m�lcs�k, magvak, gy�gyn�v�nyek �s z�lds�gek gy�jt�get�s�vel szerzett mag�nak �lelmet. T�zezer �vvel ezel�tt m�r k�pes volt rakt�rozni ennival�j�t, ez volt a magvak kora.
A neo-felmeleged�s id�szak�ban, amikor a j�gkorszak, a jegesed�s befejez�d�tt, az egyenl�t�r�l a j�g visszah�z�dott a sarkk�r�k t�j�ra.
A fagyaszt�s technol�gi�ja ut�n a legnagyobb felfedez�s a n�v�nytermeszt�s volt. Mivel az elt�rolt �lelmiszerek egy r�sz�t elvermelt�k, a n�k, akik vigy�ztak a rakt�rra (esetleg megjel�lt�k egy bottal, hov� �st�k el a magvakat), r�j�ttek, hogy a f�ldben maradt magokb�l n�v�nyek b�jnak el�. 7800 �vvel id�sz�m�t�sunk el�tt D�lkelet-�zsi�ban kezd�d�tt el
a n�v�nytermeszt�s, f�leg az es�sebb ter�leteken. A b�za �s az �rpa az�ta ker�l asztalunkra, b�r a vad gabonaf�l�k csup�n 2-4 magot hoztak magukt�l, �gy kenyeret keveset k�sz�tettek, ink�bb mag�ban r�gcs�lt�k ezeket. K�tezer �vnek kellett eltelnie, hogy a magvakat �r�lni kezdj�k, illetve a h�zias�tott �llatok etet�s�re haszn�lj�k. A h�s- �s t�sztafogyaszt�k ekkor csup�n a F�ld lakoss�g�nak �t sz�zal�k�t tett�k ki. Viszont a gabonaev�snek m�g p�rsz�z �vvel k�s�bb, Egyiptomban, Mezopot�mi�ban is a kultusz�t �lt�k.
A nom�d �letm�d nem kedvezett az eln�pesed�snek. Akkoriban nem a radioaktivit�s vagy az anyagiak g�tolt�k a szaporod�st, hanem az, hogy az anya a v�ndorl�sok sor�n csup�n egy csecsem�t tudott mag�val cipelni, mik�zben a t�bbieknek a saj�t l�bukon kellett megtenni�k az utat. Sok kisgyermek ezt nem �lte t�l. Id�sz�m�t�sunk el�tt t�zezer �vvel ez�rt letelepedtek, �s ben�pes�tett�k Eur�p�t, ahol nagyr�szt n�v�nytermeszt�sb�l �ltek. A gabonaf�l�k fogyaszt�sa ekkor dupl�j�ra-tripl�j�ra n�tt, �s egy negat�v genetikai szelekt�l�d�s indult meg a gabonafogyaszt�k k�r�ben. �rorsz�gban, ahol a gabonaf�l�k kiv�logat�sa �s fogyaszt�sa csak �tezer �vvel k�s�bb, azaz i.e. 3000-ben indult meg, �tezer �ves id�eltol�d�ssal szint�n megkezd�d�tt ez a genetikai szelekt�l�d�s. Az ok mindk�t esetben a glut�n-intolerancia volt. Vagyis, am�g az ember csup�n a vadon n�v� gabon�t ette, azt is kism�rt�kben, az eg�szs�g�re nem hatott k�rosan. Amint azonban befoly�solni kezdte a term�shozamot (�nt�z�ssel, tr�gy�z�ssal), �s term�keket k�sz�tett bel�le (kenyeret, t�szt�t), betegs�get okozott.
Az �tkez�s "fejl�d�s�vel" p�rhuzamosan t�bb ilyen betegs�g megjelen�s�t is megfigyelhetj�k. A paleodi�t�t �ssze�ll�t�, illetve a neolitikus ember t�pl�lkoz�s�val, szok�saival foglalkoz� biol�gusok, t�rt�n�szek �s m�s szakter�letek kutat�i ez�rt azt �ll�tj�k, hogy az ember em�szt�rendszere �s fogazata alapvet�en a feldolgozatlan, nyers �telek fogyaszt�s�ra val�. Akik teh�t azt �ll�tj�k, hogy gum�s z�pfogaink h�sev� m�ltunkra utalnak, igazuk van. De a h�sev�s nyers h�st, bogarakat �s kisebb eml�s�ket jelentett, �s ezek �teleink kisebb r�sz�t tett�k ki. Abban a legt�bb kutat� egyet�rt, hogy ha csupa olyan �telt fogyasztan�nk, amelynek feldolgoz�sa, em�szt�se �vezredek alatt iv�dott bel�nk, eg�szs�gesebbek lenn�nk.

K�korszaki gyakorlatok di�t�z�knak Mivel a k�korszaki men� kal�ria- �s zs�rszeg�ny, ide�lis fogy�k�r�z�shoz. De mint tudjuk, nincs s�lyvesztes�g mozg�s n�lk�l. Az al�bbi egyszer� gyakorlatok napi rutint adnak, �s kontroll�lj�k a tests�lyt. Heti h�rom-n�gy alkalommal kell elv�gezni �ket. Ha kev�s az ideje, meleg�tsen be, folytassa k�t kedv�re val� feladattal, majd egy ny�jt�gyakorlattal fejezze be! Bemeleg�t�s - l�bujjhegyen ugr�l�s - fut�s: 10-20 m�sodpercig fusson teljes erej�b�l, majd s�t�ljon ugyanennyit! Ism�telje a k�t gyakorlatot v�ltakozva, am�g lihegni nem kezd! Gyakorlatok - fekv�t�masz (vari�lhatja: ujjhegyen t�maszkodva, k�ny�k�lve, l�bat felpolcolva, t�rdelve stb.) - felugr�s: guggol�sb�l ugorjon olyan magasra, amilyenre csak tud! - fejen�ll�s - az egyens�ly�rz�k fejleszt�s��rt �s a nyaki izmok er�s�t�s�re - er�sebb fels�kar: fekv�t�masz �ll� helyzetben: tenyereljen a falnak, majd nyomja h�tra mag�t - ugr�l�s - saj�t st�lus�ban ugr�ljon olyan gyorsan, ahogy csak tud! A fenti gyakorlatokat mindig addig ism�telje, am�g nem kezd el lihegni! Ny�jt�gyakorlattal (p�ld�ul h�ddal, sp�rg�val, cicah�ttal, fels� ajt�f�lfa-�rint�ssel) z�rja az edz�st! Ha unalmasnak tal�lja ezeket az egyszer� gyakorlatokat, m�dos�thatja a sorrendet. A jap�nok k�rty�kkal k�tik �ssze a gyakorlatok jelent�s�t. Vegyen el� egy pakli francia k�rty�t (saj�t �rtelmez�st adhat egy pakli magyar k�rty�nak is). A fekete lapok fogj�k jelenteni a kinyom�sokat, a pirosak az ugr�l�sokat. H�zzon egy lapot, �s annyiszor ism�telje az adott feladatot, ah�nyas sz�m �ll rajta. P�ld�ul: K�r 9 = kilenc fels�kar er�s�t�s, vagy kilenc fekv�t�masz Edz�s k�rty�kkal A jap�nok k�rty�k h�z�s�val teszik v�ltozatosabb� az edz�st. A k�rtyalapokon l�that� sz�m mindig az ism�tl�ssz�mot jel�li. A leggyakrabban alkalmazott sorrend a k�vetkez�: - El�sz�r k�t lapot h�znak. Az els� a kinyom�sokat, a m�sodik az ugr�sokat jelenti. - M�sodszorra k�t lapot h�znak. Az els� a kinyom�sokat, a m�sodik a fel�l�seket jelenti. - Harmadszorra n�gy lapot h�znak. Az els� a kinyom�sokat, a m�sodik az ugr�sokat, a harmadik vagy fel�l�st vagy l�bemel�st, a negyedik lap h�d�ll�st jelent. - Negyedszerre n�gy lapot h�znak. Az els� karer�s�t�st, a m�sodik guggol�sb�l felugr�st, a harmadik lebeg� fel�l�st, a negyedik h�z�dzkod�st jelent. - �t�dsz�rre szint�n n�gy lapot h�znak. Az els� kinyom�sokat, a m�sodik ugr�sokat, a harmadik fel�l�seket, a negyedik guggol�sb�l felugr�st jelent.

Mit ehet�nk �s mit nem?
Genetikai �r�ks�g�nk 99 sz�zal�ka negyvenezer �vvel ezel�ttr�l val�, m�g miel�tt a Homo Sapiens kialakult volna, �s 99,99 sz�zal�kuk v�gleges�lt t�zezer �vvel ezel�tt, miel�tt mez�gazdas�gi termel�sbe kezdt�nk volna.
A t�rt�n�szek fejlett m�dszerei pedig lehet�v� teszik, hogy a fennmaradt csontokb�l �s azok k�rnyezet�b�l felt�rk�pezz�k, mit ett�nk, mik voltak a szok�saink. T�zezer �vvel ezel�tt minden ember vad�sz�-gy�jt�get� volt, �trendje �ghajlatt�l �s t�jegys�gt�l f�gg�en k�l�nb�z� gy�m�lcs�kb�l �s h�sf�l�kb�l �llt. K�r�lbel�l sz�zezer gener�ci�nyi ember �lt ilyen m�don, csup�n �tsz�z gener�ci� f�gg�tt a mez�gazdas�g ny�jtotta �lelmiszerekt�l, �s csup�n t�z gener�ci�nyi id� telt el az�ta, hogy iparos�tottuk az �lelmiszergy�rt�st. A g�njeink viszont m�g ma is �gy m�k�dnek, ahogy negyvenezer esztendeje
beprogramoz�dtak.
P�ld�ul az �llatok h�zias�t�s�nak kor�ban az omega-3 zs�rsavak �s az omega-6 zs�rsavak ar�nya 11:1 volt, m�ra ez 1:1 �teleinkben.
A vitaminszint is megn�tt, m�gpedig 1,5 sz�zal�kr�l 5 sz�zal�knyira.
Ma a fentiek alapj�n a tiltott gy�m�lcs�k k�z� tartozik az �sv�nyi anyagokkal, vitaminokkal d�s�tott k�sz�tm�nyek sokas�ga. F�szerek, sz�dav�z, �d�t�italok, liszt (keny�r, t�sztaf�l�k), s�r, tej, rizs, kukorica, krumpli, chips, minden mesters�ges sz�nez�kkel, �zes�t�vel, �des�t�vel ell�tott term�k. Minden, ami termel�si folyamaton ment v�gig. Ez�rt soroltuk fel a rizst is, amelyet olajjal kezelt g�pek csiszolnak, g�z�lnek, h�ntanak sim�ra, egyform�ra, "f�z�sre alkalmass�". A krumpli az�rt nem fogyaszthat�, mert f�z�s, s�t�s n�lk�l em�szt�sre alkalmatlan anyagokat tartalmaz. A paleodi�ta szerint nem fogyaszthat tejterm�ket, babf�l�ket, cukrot, cs�r�kat, kukoric�t, olajat, mogyor�f�l�ket, NutraSweet-et, alkoholt, kem�ny�t�t �s m�s "m�rgeket", amelyek a mai kor term�kei.
Az �vmilli�k sor�n bel�nk r�gz�lt t�pl�lkoz�si szok�sok megv�ltoz�s�val egy id�ben megsokasodtak betegs�geink. �jfajta fert�z�sek, ismeretlen k�rok �t�tt�k fel fej�ket, hiszen t�bb t�mad�si fel�letet ny�jtottunk a bakt�riumoknak. A leggyakoribb allerg�nek p�ld�ul a gabonaf�l�k, a tej, a sz�ja �s a mogyor�f�l�k. Sajnos az allergi�t t�rsadalmunk m�r nem tekinti betegs�gnek, ugyanakkor nem vessz�k tudom�sul, hogy oka egy t�r�l fakad a sz�v- �s �rrendszeri megbeteged�sek, a reumatikus betegs�gek �s a r�k lehets�ges okaival. Ez ut�bbiak is a fogyaszt�i t�rsadalom kialakul�s�val egy id�ben terjedtek el, mint ahogy t�bl�zatunkb�l is kiolvashat�.
A tej - amely a legt�bb ember szerint eg�szs�ges - szint�n nem l�tezett a paleolitikus korban. Sokan az�rt v�s�rolnak zs�rszeg�ny, esetleg nulla sz�zal�kos tejet, tejterm�ket, mert �gy tudj�k, hogy a tejzs�r lerak�dik az art�ri�kban �s �gy �rrendszeri megbeteged�seket okoz. Nos, igaz, hogy a tejzs�r �rtalmas, �m a tejben tal�lhat� protein m�g t�bb gond forr�sa. Stephen Seely, a WHO-val egy�ttm�k�dve egy kutat�s sor�n kimutatta, hogy a sz�v- �s �rrendszeri megbeteged�sek nagy r�sz�t nem
a h�s, nem a toj�s, nem az �llati zs�rok, hanem a tejprotein, m�sodsorban a tejzs�r, harmadsorban a cukor okozza.
A fentieken t�l a tejfogyaszt�s er�s�d�s�vel el�ret�rtek m�s art�ri�s megbeteged�sek, em�szt�si zavarok. A tej el�seg�theti az �regkori diab�tesz megjelen�s�t, szerepet j�tszhat a ment�lis betegs�gek �s a prosztatar�k kialakul�s�ban. A paleodi�ta szemsz�g�b�l a fenti adatoknak igenis van �rtelme, hiszen az �sszef�gg�sek adatokkal al�t�maszthat�k. Mi azonban senkit nem akarunk elt�ntor�tani a tejfogyaszt�st�l.
Mint ahogy a h�sev�st�l sem. A paleodi�ta szempontj�b�l ugyanis a k�t nagy vesz�lyforr�st a tejterm�kek �s a t�sztaf�l�k (gabon�b�l k�sz�lt term�kek) teszik ki, a h�s viszont nem ker�lend�. B�r a h�st okolt�k m�r vastagb�lr�kt�l sz�vinfarktus el�id�z�s�ig mindennel, mi most c�foljuk ezeket az �ll�t�sokat. R�kot p�ld�ul abban az esetben id�z el� h�s, ha azt oda�gett�k, t�lf�zt�k. M�s esetben nincs �sszef�gg�s a h�s �s a r�k k�z�tt. A h�ssal egy�tt bevitt anyagok term�szetesen el�id�zhetik a vastagb�l, vagy m�s szerv daganatos megbeteged�s�t. Az �gynevezett starterkult�r�k, amelyek a h�s �r�s�t gyors�tj�k (p�ld�ul szal�mikban), vagy a cukor el�seg�theti ezeket a folyamatokat. Vagy gondoljunk arra, mivel szoktunk h�st enni: a hamburgerben z�lds�ggel, zseml�vel, a r�ntott h�st has�bkrumplival �s �d�t�itallal, hot dogk�nt kiflivel �s m�g sorolhatn�nk. Friss h�st kevesen esznek csup�n sal�t�val. Ezen t�l a legt�bb h�sk�sz�tm�nyt r�kkelt� tart�s�t�szerekkel kezelik. A hal�sz�-vad�sz� korokban azonban nyoma sem volt daganatos megbeteged�seknek vagy vastagb�lr�knak, pedig az �sember egyes id�szakokban - p�ld�ul t�len - szinte kiz�r�lag h�son �lt. Az is igaz, hogy a vadh�sok kevesebb zs�rt tartalmaznak, m�g a teny�sztett �llatokat zs�rtermel�d�st serkent� peszticidekkel, sz�jagranul�tummal h�zlalj�k, �gy a kev�s mozg�st�rrel, kar�mban nevelt �llatok nem term�szetes zs�rokban gazdag h�shozamot fognak termelni.
A term�szetes h�s mindenk�ppen tartalmaz sztearinsavat (egy tel�tett zs�rsavat) illetve linol�nsavat, amely r�kmegel�z�, zs�r�get�. Ezenk�v�l a h�sban tal�lhat� zs�rok fele tel�tetlen zs�rsav, ugyanaz, ami az ol�vaolaj nagy r�sz�t is kiteszi. A h�s B-vitaminokban gazdag (ez emeli a homocisztein-szintet a v�rben, amely seg�t megel�zni a sz�v- �s �rrendszeri megbeteged�seket.) Gazdag cinkben, vasban, foszforban.
Alapvet� elvk�nt azt tudjuk javasolni, hogy felv�ltva fogyasszon mindenf�le h�sfajt�t: csirk�t, halat, marh�t, diszn�t, lib�t, kacs�t, kagyl�t, r�kot, birk�t, kecsk�t, pulyk�t!

Paleolitikus �trend
Ezek ut�n felmer�l a k�rd�s, hogy mit lehet m�g enni? Mert h�ssal, rovarokkal, tekn�s�kkel, kagyl�val nem lehet j�llakni. Mindenekel�tt bogy�kat, gy�m�lcs�ket - �s kisebb ar�nyban z�lds�gf�l�ket fogyasszunk.
A Hayonim Barlangban, Izraelben egy a k�tsz�z �vvel ezel�tt �lt �sember �let�t tanulm�nyozhatj�k a turist�k. A Nyugat-Galile�ban tal�lhat� t�rlaton nemcsak az �semberrel, de annak �teleivel is megismerkedhetnek az �rdekl�d�k. A t�rlatot az Arizonai Egyetem k�t tud�sa, MacCurdy professzor, a prehisztorikus korok t�rt�n�sze �s Mary Stiner zooarcheol�gus hozta l�tre. K�l�nb�z� maradv�nyokb�l �s leletekb�l meg�llap�tott�k, milyen h�sf�l�ket fogyasztott az �sember.
Az archeol�gusok szerint a korai n�pcsoportok j�val alacsonyabbak voltak, mint azt kor�bban hitt�k. Az �sember gyors�ttermi men�je ez�rt a lassan mozg� �llatokb�l �llt: �ket lehetett leghamarabb elkapni. A telep�l�smaradv�nyok k�r�l is t�bb volt a tekn�s- �s kagyl�maradv�ny, m�g a paleolitikus id�szak v�ge fel� (a madarak megjelen�s�vel egyid�ben) m�r gyorsabban mozg� c�lpontokat is �z�be vettek. Igaz, ekkorra elszaporodtak az �semberek, k�l�nb�z� dolgokat tal�ltak fel a zs�km�ny elejt�s�re, illetve egyszerre t�bb embert is n�lk�l�zni tudtak a t�zhely mell�l, vagyis voltak k�l�n vad�szok. Ahogy n�tt az emberek l�tsz�ma, �gy n�tt territ�riumuk is. Az egyes embercsoportok azonban ugyanazokra az �lelemforr�sokra voltak szorulva. A nem kiel�g�t� t�pl�lkoz�s az �llatok m�retein, fejletts�g�n is megmutatkozott. M�g sz�z�tvenezer �vvel ezel�tt egy tekn�slakoma elegend� volt egy csal�dnak, addig h�szezer �ve m�r csak feleannyi embernek szolg�lt t�pl�l�kul. A hum�n evol�ci� �lland� probl�m�ja, hogy ha t�l nagy a kereslet, a k�n�lat egy id� ut�n nem b�rja tartal�kokkal, �s megcsappan.

Receptek �s inform�ci�k www.neanderthin.com www.paleodiet.com www.paleofood.com fogyaszthat� �telek list�ja: www.paleofood.com/~paleodiet/list/ foodlist.htm toj�s�telek: www.paleofood.com/ ~paleodiet/list/eggs.htm halak: www.paleofood.com/ ~paleodiet/list/fishbak.htm z�lds�gek: www.paleofood.com/ ~paleodiet/list/greens.htm fagylaltok: www.paleofood.com/ ~paleodiet/list/ices.htm �ntetek: www.paleofood.com/ ~paleodiet/list/dressing.htm italok: www.paleofood.com/ ~paleodiet/list/drinks.htm egy�b: www.paleofood.com/ ~paleodiet/list/dsauces.htm, www.paleofood.com/~paleodiet/list/ hors.htm

Hogyan k�sz�ts�k el �zletes rovareb�d�nket?
Gyeng�bb idegzet� olvas�inknak nem aj�nljuk!
A legt�bb �llatot meg�lj�k, megtiszt�tjuk, majd megf�zz�k, miel�tt megessz�k. A rovarokat a legt�bb orsz�gban nyersen �s �lve fogyasztj�k, mivel s�t�s-f�z�s k�zben elvesz�ten�k �rt�kes t�panyagaikat. Ugyanakkor aj�nljuk, hogy a "szoktat�s" id�szak�ban f�tt �tellel pr�b�lkozzon.
A fejek, l�bak, sz�rnyak �zl�s szerint elt�vol�that�k (ezt legink�bb a l�bak miatt �rjuk, mivel azok k�nnyen a fogak k�z� szorulnak, mint a m�k). Szinte b�rmilyen bogarat el lehet fogyasztani, �m �gyelj�nk arra, hogy ne v�rosi, peszticidekkel �titatott �llatok legyenek, hanem tiszt�k - esetleg saj�t teny�szt�s�ek.
A bogarakat (hangy�kat, giliszt�kat �s t�csk�ket) nem sz�ks�ges lemosni, f�leg, ha vett�k �ket. Viszont tegy�k tizen�t percre a fagyaszt�ba egy nejlonzacsk�ban. Ez el�g ahhoz, hogy ne mozogjanak, viszont fagyottak sem lesznek.
- Csokis bog�rchips
F�l cs�sze vajat olvasszunk meg, majd keverj�nk bele f�l cs�sze barnacukrot �s f�l cs�sze krist�lycukrot. Adjunk hozz� egy eg�sz toj�st, f�l te�skan�l van�li�t (vagy van�li�scukrot), f�l te�skan�l s�t, f�l te�skan�l s�t�port, egy cs�sze teljes ki�rl�s� lisztet, f�l cs�sze csokis gabonapelyhet �s negyed cs�sze giliszt�b�l k�sz�lt lisztet. (Ehhez a fagyasztott giliszt�nkb�l sz�rjunk egy s�t�lapra, majd alacsony h�m�rs�kleten sz�r�tsuk meg 1-3 �ra alatt. Ut�na t�rj�k �ssze, majd �r�lj�k meg �ket.) T�z percig s�ss�k k�zepes h�m�rs�kleten! Nem tartalmaz sok bogarat, viszont �rezni a giliszta mogyor��z�t, ez�rt alkalmas arra, hogy m�sokat is megismertess�nk a bog�r�telekkel.
- Hangy�s taco
K�t ev�kan�l vajat (vagy mogyor�olajat) meleg�ts�nk meg egy palacsintas�t�ben, majd pir�tsunk �t benne egy mar�knyi hangyal�rv�t. Adjunk hozz� apr�ra v�gott hagym�t, chilipaprik�t �s egy felkock�zott paradicsomot. S�val, k�m�nnyel, oreg�n�val �zes�ts�k. K�szen kaphat� tacoval �s cilantr�val k�n�ljuk. (Ez a bog�rfaj sajnos n�lunk nem honos,
de hangy�val is �zletes.)
- Csokis sz�cske
S�ss�k a sz�csk�ket a s�t�ben ropog�sra alacsony h�m�rs�kleten. Olvasszunk f�z�csokol�d�t (vagy tortabevon�t), majd egyes�vel m�rtogassuk bele a roppan�s sz�csk�ket. Kicsit id�ig�nyes recept, de meg�ri!

Az egyes �lelmiszerek ismerts�g�nek kezdete Legkor�bban: s�, rizs Kr.e. 10 000: mez�gazdas�g, keny�r Kr.e. 9000: b�r�ny, kecske Kr.e. 7000: diszn�, h�velyesek Kr.e. 6500: szarvasmarha teny�szt�s Kr.e. 6000: datolya, brokkoli Kr.e. 5500: m�z �s cukor Kr.e. 5000: t�k, uborka, ol�vaolaj �s f�szerpaprika Kr.e. 4000: narancs, sz�l�, g�r�gdinnye Kr.e. 3200: csirketeny�szt�s Kr.e. 3000: levesek, hagyma, f�szerek, alma, r�pa Kr.e. 2737: tea Kr.e. 2600: gomba, krumpli Kr.e. 1500: csokol�d� Kr.e. 850: zeller Kr.e. 490: t�sztaf�l�k Kr.e. 327: ban�n Kr.e. 300: k�nai �vegt�szta Kr.e. 200: sp�rga 1. sz�zad: rizspuding, must�r, esk�v�torta, pir�t�s keny�r i.sz. 62.: fagylalt 2. sz�zad: �si r�mai receptek k�t k�tetben 3. sz�zad: szusi 7. sz�zad: sajt, amelyet szerzetesek k�sz�tenek 13. sz�zad: osty�k �s hamburgerek 14. sz�zad: kivi 1395: m�zeskal�cs 1411: roquefort sajt 1484: hot dog 1493: anan�sz Eur�p�ban 1495: dzsem, lekv�r �s bef�tt 1529: van�lia Eur�p�ban 1610: bagett 1615: k�v� Eur�p�ban 1620: magos keny�r 1660: sal�ta (Robert May receptesk�nyv�ben) 1700-as �vek: has�bburgonya 1756: majon�z 1762: szendvics 1763: osztriga 1767: sz�dav�z 1805: mandarin �s narancs Eur�p�ban 1819: spagetti 1830: sz�nsavas �d�t�italok Amerik�ban 1835: Worcestershire sauce 1850: pehelycukor 1853: chips 1860: az angolok nemzeti eledele, a hal �s krumpli (fish and chips) 1863: reggeliz�pelyhek 1869: Campbell leveskonzervek, amelyet Andy Warhol is megfestett 1870: margarin 1875: muffin (Thomas nev� h�ziaszszony angol receptje) 1876: Heinz ketchup 1879: szaharin 1889: pizza, ahogy ma ismerj�k 1890: mogyor�kr�m 1894: j�ghegysal�ta 1897: ezersziget-�ntet 1903: tonhal konzerv 1904: ban�n split 1914: fettuccine (Alfredo receptje) 1924: m�lyfagyasztott �ruk 1931: taco Los Angelesben 1949: magn�lk�li g�r�gdinnye 1953: instant puding 1955: Mc Donald's 1960: b�r�ny Wellington m�dra 1964: Buffalo csirkesz�rnyak 1965: Gatorade 1998: z�ld ketchup