Ki ne hallott volna m�r a testkontrolldi�t�r�l, amely Harvey �s Marilyn Diamond nev�hez fûz�dik. De mir�l is van sz� val�j�ban? Vegy�k szem�gyre egy m�sik oldalr�l is a di�t�t!

Di�t�juk l�nyege: az �trend z�mmel gy�m�lcsb�l �s z�lds�gb�l �ll. Egyik alapgondolatuk: "...az emberi test a sz�m�ra sz�ks�ges t�panyagokat vagy saj�t maga �ll�tja el�, vagy a n�v�nyek birodalm�b�l tudja beszerezni".

Gy�m�lcs�t gy�m�lccsel?
D�lel�tt csak gy�m�lcs�t vagy -levet szabad fogyasztani, eb�dre gy�m�lcs�t, sal�t�t, z�lds�get, vacsor�ra z�lds�ggel egy�tt valamilyen kem�ny�t�tartalm� vagy �llati eredetû �lelmiszert, vacsora ut�n legal�bb 3 �r�val gy�m�lcs�t. 2-3 naponk�nt az eb�d csak gy�m�lcsb�l �lljon. T�szta, keny�r, gabona magvak megengedhet�ek eb�dre vagy vacsor�ra, tejterm�kek ­ kiv�ve a vaj ­ nem fogyaszthat�ak. H�st, csak m�rt�kkel!
Szerint�k az em�szt�s minden �letmûk�d�sn�l t�bb energi�t ig�nyel. Javaslatuk: a d�lel�tti "kiv�laszt�si id�szak" alatt csak friss gy�m�lcs�t, -levet szabad fogyasztani (ennek lebont�sa nem ig�nyel energi�t). Val�j�ban a felsz�v�d�si �s anyagcsere-folyamatok alatti energiafelhaszn�l�s az energiasz�ks�glet kb. 13 sz�zal�ka, s ez b�rmilyen egy�b aktivit�shoz hasonl�tva alacsony. �gy nem helyt�ll� a szerz�k �ll�t�sa.
Aj�nl�saik m�sik alappill�re az "�telek t�rs�t�s�nak" elve. Szerint�k egy id�ben magas sz�nhidr�ttartalm� n�v�nyi, illetve magas feh�rjetartalm� �llati t�pl�l�k nem fogyaszthat�, mert az �gy egy�tt fogyasztott t�pl�l�kok (pl. h�s + magas kem�ny�t�tartalm� k�ret, p�ld�ul t�szta, rizs, keny�r) nem em�szt�dnek meg, hanem a gyomorban semleges�tve a s�savat, rothad�snak indulnak a b�lrendszerben.
Ez az elv m�r csak az�rt sem lehet helyt�ll�, mert ha az �lelmiszerek olyan nagy h�nyada volna em�szthetetlen ­ mint ahogy a szerz�k �ll�tj�k ­, a hagyom�nyos �trend nem s�lyn�veked�shez vezetne, hanem fogy�shoz. a n�v�nyi �s �llati �lelmiszerek elk�l�n�tett fogyaszt�sa pedig kifejezetten h�tr�nyosan �rinti a t�panyagok felsz�v�d�s�t.

Tejellenesek
A di�ta kidolgoz�i kifejezetten ellenzik a tejet �s tejterm�kek fogyaszt�s�t. �ll�t�suk szerint az emberis�g 98%-a szenved tejcukor-�rz�kenys�gben. (Haz�nkban a tejcukor-�rz�kenys�g feln�ttek k�r�ben 14%.) a tej m�sik fontos �sszetev�j�r�l, a kazeinr�l azt �ll�tj�k, az embernek em�szthetetlen, ami persze nem igaz. a tejet, tejterm�keket nem tartj�k j� kalciumforr�snak, mondv�n, hogy az ember csak n�v�nyi eredetû kalciumot k�pes hasznos�tani, nem eml�tve azt, hogy a n�v�nyek egyes komponensei (pl. oxal�t) a kalciumfelsz�v�d�st g�tolj�k.
A szerz�k �ll�t�s�val ellent�tben a friss gy�m�lcs�k jelent�ktelen kalciumforr�sok (kiv�ve a ban�nt), a z�lds�gek k�z�l is csak n�h�ny tartalmaz nagyobb mennyis�get.
Tudom�nyos alapok n�lk�l
�sszess�g�ben elmondhat�, hogy a testkontrolldi�ta nem kiel�g�t� feh�rje-, alacsonyabb cink-, D-, B1-, B2-, B12-vitamin-bevitelt eredm�nyezhet.
A tej kiiktat�sa miatt pedig
a kalciumbevitel egyenesen kritikus lehet, k�l�n�sen gyermekekre, v�rand�s any�kra n�zve.
A tests�lycs�kkent�st illet�en: a testkontroll m�dszer�vel val�ban el�rhet� fogy�s.
F�l� azonban, hogy a di�ta abbahagy�sa ut�n a leadott s�lyn�l t�bb is visszaj�n. a di�ta alapelveit egy�bk�nt t�bb �vtizeddel ezel�tt �llap�tott�k meg, tudom�nyos alapok n�lk�l. a szerz�k megk�s�rlik "igazolni" m�dszer�ket �s ennek �rdek�ben tudom�nyos r�szigazs�gokat sorakoztatnak fel.
A saj�t ideol�gi�juknak ellentmond� adatokat azonban vagy elhallgatj�k, vagy val�tlannak b�lyegzik. Mindemellett sz�mos szakmai hiba, durva egyszerûs�t�s is szerepel elm�leti fejteget�seikben.