Bioélelmiszerek a táplálkozásban

A világon Európa képviseli a legnagyobb részt az ökotermékek piacán. Nyugat-Európában egyre nagyobb teret hódítanak a biotermesztésből vagy ökológiai gazdálkodásból származó termékek. A fogyasztásuk Dániában, Svájcban, Svédországban, Ausztriában és Hollandiában a legnépszerűbb. Hazánkban szintén gyarapszik a bioélelmiszereket vásárlók tábora, bár sokkal kisebb mértékben. A bioélelmiszerek fogyasztása az összes élelmiszer-fogyasztásnak mindössze 0,5 ezrelékét teszi ki. Ezekhez a termékekhez — egy-két kivétellel — a hagyományos kereskedelemben nem, csak termelői piacokon vagy úgynevezett „bioboltokban” lehet hozzájutni. A hazai ökotermesztésben előállított termékek között a legnagyobb mennyiségben bizonyos gabonafélék, napraforgó, repce, zöldségfélék és gyümölcsök illetve a feldolgozott termékek közül a bor képviselteti magát. 2001 óta megjelentek állati termékek is (húsfélék, szalámi és tej). A termékek mintegy 90%-át exportálják.

Fogyasztói motivációk
Elsősorban az egészség és a természeti környezet megóvására való törekvés áll a bioélelmiszerek iránti nagyobb érdeklődés hátterében, de n em elhanyagolható a genetikailag módosított élelmiszerekkel, az adalékanyagokkal és a vegyszermaradványokkal szembeni ellenérzés sem. Van olyan vélemény, miszerint jobb az ízük, nagyobb a szárazanyag-tartalmuk, illetve azáltal megbízhatóbbak, hogy ellenőrzött forrásból származnak. Több fogyasztónak meggyőződése, hogy bizonyos betegségek gyógyításában azáltal segítenek, hogy nem terhelik tovább a szervezetet. Mindez gyakran összekapcsolódik világnézeti, vallási és egyéni életfilozófiai meggyőződésekkel is.

A biogazdálkodásról röviden
A biotermékek előállításakor tartózkodnak a szintetikus műtrágyák, a növényvédő és rovarirtó szerek, a hormonok, a növekedésszabályzók és a takarmánykiegészítők alkalmazásától. Az élelmiszer-előállítás egyetlen szakaszában sem szabad genetikailag módosított (GMO) szervezeteket és velük termeltetett anyagokat felhasználni.
A biogazdálkodásban nem a kártevők hatástalanításáé a fő szerep, hanem a megelőzésen, a biológiai és fizikai védekezésen van a hangsúly.
Esetenként, amikor szükség van egyéb védekezésre is, csak olyan növényvédő szerek használhatók fel, amelyek nem jutnak be a növényekbe, s káros szermaradékot nem hagynak. Az állatok egészségi állapotát tekintve is a megelőzésen van a hangsúly. A megbetegedett állatok gyógyításában elsődleges a gyógynövények, a szelíd gyógymódok (akupunktúra, homeopátia stb.) alkalmazása.
Az ökológiai gazdálkodásban nagy technológiai fegyelmet, szigorú szabályokat kell betartani. Az ilyen gazdálkodásra való átálláskor két-három éves „átállási” idő után kaphatnak először hivatalos minősítést a termékek. Környezetvédelmi előnyeinek köszönhetően a biogazdálkodásnak fenntarthatónak kell lennie, a következő generációk életlehetőségét nem korlátozhatja.

Mi a bioélelmiszer?
Az ilyen élelmiszer az ellenőrzött ökológiai gazdálkodás szabályainak megfelelően előállított termék, amelynek ellenőrző és tanúsító szervezet által kiállított tanúsítványa, valamint nyilvántartásba vételi igazolása van, s a címkéjén fel van tüntetve az ellenőrző szervezettől származó jelölés.
Az ellenőrző és egyben tanúsító tevékenységet két szervezet végzi: a Biokontroll Hungária Kht. és a Hungária Ökogarancia Kft. Az ellenőrzött bioélelmiszer csomagolásán megtalálható az ellenőrző szervezet neve, a HU-ÖKO-01 vagy a HU-ÖKO-02 kódszáma, illetve a következő két felirat valamelyike: Ellenőrzött ökológiai gazdálkodásból; Ellenőrizte: (kódszám).
Az ökológiai gazdálkodás szabályait a 140/1999 (IX.3.) kormányrendelet és egy hozzá kapcsolódó miniszteri rendelet tartalmazza, amelyek gyakorlatilag azonosak az EU 2092/91. számú biorendeletével. A címkézésre ezenkívül a hagyományos élelmiszerekkel kapcsolatos előírások vonatkoznak.

Mi nem bioélelmiszer?
Az ellenőrzött biotermékek nem tévesztendők össze más olyan élelmiszerrel, amely a nevében, a csomagolásán vagy a reklámjában megtévesztő és megfoghatatlan jelzőket, utalásokat (például „bio-”, „öko-” előtagokkal ellátott elnevezéseket, „környezetkímélő”, „természetes”, „natúr”, „káros anyagtól mentes” jelzőket) tartalmaz. A gyakran használt „reform” elnevezés sem nem jelent ellenőrzött bioterméket. A „bio” szócska tehát sokszor csak reklámfogás, s egészen mást takar, mint amit a fogyasztó hisz róla. Sok olyan „bio”bolt van, amelyik egyáltalán nem árusít bioterméket. Az élelmiszerek megkülönböztetésekor csak kevés fogyasztó elég figyelmes. Ajánlatos a címkét alaposan tanulmányozni. Sajnos, még a kereskedők sem mindig kellőképpen tájékozottak. Egy 2002-ben „bioboltosok” körében végzett felmérés során a boltosok 40%-a nem adott választ arra a kérdésre, hogy ki tanúsítja a bioterméket, mert feltehetően nem tudott választ adni rá. Ezen a téren széles körű tájékoztatásra lenne szükség. A felmérés szerint a boltok választéka sok esetben nem kielégítő, s a boltosok mindössze egyhatoda mutat hajlandóságot állati termékek árusítására.

A bioélelmiszerek és az egészségi állapot
A kérdés érzelmi, ökológiai és életfilozófiai oldala mellett fontos kérdés, hogy a bioélelmiszerek fogyasztása valóban kedvezőbb-e az egészség szempontjából, mint amikor a hagyományos változataikat vásárolja valaki.
Egy élelmiszer minőségén azon tulajdonságainak az összessége értendő, amely kielégíti a jogszabályokban előírt és a fogyasztók által elvárt követelményeket. Közéjük tartozik az élelmiszer-biztonság, a táplálkozás-élettani tulajdonságok (tápérték, élettani hatás), illetve az érzékszervi jellemzők. Az élelmiszer-biztonság azt jelenti, hogy az élelmiszer ne legyen ártalmas a fogyasztóra, ha azt a megadott módon készítik és fogyasztják el. Élelmiszer-biztonsági szempontból a nem ökológiai gazdálkodásból származó élelmiszernek is biztonságosnak kell lennie a fogyasztó számára az EU-előírásokkal összhangban levő, az előállítás során betartandó szabályozásnak köszönhetően. A tápérték és élettani hatás tekintetében az eddig ismert beltartalmi mérések adatai nem nyújtanak meggyőző bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a bioélelmiszer jobb tápértékű lenne, vagyis egyértelműen több fehérjét, vitamint stb. tartalmazna, bár bizonyos szakirodalmi közlések szerint az ökológiai termesztésből származó növényi táplálékoknak nagyobb az ásványianyag- és vitamintartalmuk. Esetleges egészségi előnyök tehát kevésbé köszönhetők a jobb tápértéknek. Az, pedig csak hosszabb távon bizonyosodhat be, hogy fogyasztásuk az egészségi állapotra kedvezőbb hatású-e.

Mivel a bioélelmiszerek nem tartalmaznak vegyszer- és gyógyszermaradványokat, illetve mesterséges adalékanyagokat (szintetikus tartósítószereket, színezékeket, savanyítókat, állományjavítókat, aromaanyagokat, édesítőszereket), a velük szembeni érzékenység, allergia esetén a fogyasztásuk kedvező. Olyan kóros állapotok diétájában úgyszintén helyük lehet, amikor az immunrendszer igen leromlott állapotban van (daganatos betegségek).
Összességében az ellenőrzött biotermékek a tudatosan, egészségesen táplálkozó fogyasztók számára nyújthatnak kifogástalan minőségű alternatívát.