Szervezet�nk sz�m�ra l�tfontoss�g�ak a vitaminok �s �sv�nyi anyagok. A vitaminok a szervezet sz�m�ra n�lk�l�zhetetlen, biol�giailag akt�v, energi�t nem ad� szerves vegy�letek, melyeket a szervezet nem, vagy csak kis m�rt�kben k�pes szintetiz�lni, �gy azokat a t�pl�l�kkal egy�tt kell felvenn�nk.

A vitaminok sz�mos �lettani folyamatban k�lcs�n�sen egy�ttm�k�dve fejtik ki hat�sukat, ez�rt fontos, hogy a megfelel� mennyis�gben �s a megfelel� ar�nyban ker�ljenek a szervezetbe. Vitaminhi�nyos �llapot a hipovitamin�zis, s�lyosabb form�ja az avitamin�zis. A nem kiel�g�t� vitamin bevitel oka az egys�k� t�pl�lkoz�s, a finom�tott �lelmiszeripari term�kek r�szar�ny�nak n�veked�se, valamint a tart�s�t�si elj�r�sok, a t�rol�s, az �telk�sz�t�s sor�n keletkezett vitaminvesztes�g. A t�lzott vitaminfogyaszt�st�l is �vakodni kell, mert a szervezetben elrakt�roz�d� zs�rban old�d� vitaminok t�ladagol�sa s�lyos, toxikus t�netekkel j�r� hipervitamin�zist okozhat.

Az emberi szervezet sz�m�ra 13 vitamin kiemelked� fontoss�g�, ezek k�z�tt oldhat�s�guk alapj�n zs�rban �s v�zben old�d�kat k�l�nb�ztet�nk meg.
Zs�rban old�d� vitaminok: A, D, E, K, F
V�zben old�d� vitaminok: C, B vitamin csoport, H biotin, Folsav

A szervezet csak a zs�rban old�d� vitaminokat k�pes rakt�rozni, ebb�l k�t dolog k�vetkezik:
- a zs�rban old�d� vitaminok t�ladagol�sa k�ros hat�sokkal j�rhat,
- a v�zben old�d� vitaminok ut�np�tl�s�r�l naponta kell gondoskodnunk.

Vitamin	�lettani szerepe	Hi�nyt�netei	Elõfordul�sa
A	ny�lkah�rty�k v�delme, h�mk�pz�s, a retina pigmentek alkot�r�sze	sz�rk�leti vaks�g, h�mszarusod�s, hajhull�s	bels�s�gek, m�j, vaj, tej, margarin, n�v�nyi olajok
D	kalcium felsz�v�d�st seg�ti, csontok, fogak anorganikus �llom�ny�nak fejl�d�s�t seg�ti	csontosod�s lassul�sa, csontl�gyul�s, angolk�rT�ladagol�s: l�gy sz�vetek meszesed�se	margarin, halm�j, h�s, gomb�k
E	antioxid�ns, peroxid�ci�s folyamatok g�tl�sa	m�jelzs�rosod�s, izomdegener�ci�, nemi m�k�d�s zavarai, v�rk�pz�si zavarok	sz�ja, b�zacs�ra, sz�raz term�sek, di�, mogyor�
K	v�ralvad�s, m�jfunkci� seg�t�se	lass� v�ralvad�s, b�r alatti v�rz�sek	z�lds�gek, z�ld n�v�nyi r�szek, paraj, k�poszta, brokkoli, m�j, tej
B	sz�nhidr�tok anyagcser�je, idegrendszer m�k�d�se, hidrog�n transzport, zs�rsavak aktiv�l�sa, sz�nhidr�t-feh�rje-zs�r anyagcsere, transzamin�l�s	f�rad�konys�g, �rz�szavarok, em�szt�si zavarok, beri-beri, f�ny�rz�kenys�g, pellagra, idegrendszer k�rosod�sa, n�veked�si zavarok, k�t�h�rtya gyullad�s, v�rszeg�nys�g	�leszt�, gabonaf�l�k, h�s, m�j, sz�v, sajt, sz�ja, toj�s, k�poszta, petrezselyem, s�rgar�pa, h�velyesek, tej, kefir, burgonya.
Folsav	v�rk�pz�s, sejtoszt�d�s, aminosav anyagcsere	v�rszeg�nys�g, n�veked�si zavarok, ny�lkah�rtya elv�ltoz�sai	m�j, vese, h�velyesek, k�posztaf�l�k, cere�li�k
Biotin	karboxilez�s, CO2 �tvitel, sz�nhidr�t-zs�r-feh�rje anyagcsere, b�rgyullad�s, ny�lkah�rtya savanyod�s	b�rgyullad�s, ny�lkah�rtya savanyod�s h�ml�s	m�j, lencse, vese, toj�s, gomba, mogyor�
C	aminosavak anyagcser�je, k�t�sz�vetek szint�zise, csont �s porck�pz�s	erek s�r�l�kenys�ge, ny�lkah�rtyav�rz�s, fert�z�d�si hajlam, lass� sebgy�gyul�s, skorbut,	csipkebogy�, petrezselyem, kiwi, paprika, padlizs�n, citrusf�l�k, z�lds�gek, gy�m�lcs�k