Táplálkozzunk az eredeti, ősi módon!

A test ideális esetben tökéletesen működik, és kényelmes lakhelyül szolgál léleknek és szellemnek egyaránt: a tökéletes egészség azonban manapság ritka. Ezt bárki megállapíthatja, ha családtagjaira és ismerőseire gondol. Itt vannak például a fogak. Már az alig kétéves kicsiknél is megfigyelhető a szuvasodás . Az iskolába kerülő, hat-hét éves gyerekek pedig szinte valamennyien kezelésre szorulnak. A fogromlás oka a túlzott édességfogyasztás miatti fogszuvasodás, felnőtteknél a fogínygyulladás és az állkapocssorvadás következtében kialakuló foglazulás. A mai fiataloknak körülbelül 80%-a fog- és állkapocs-szabályozásra szorul.

A legtermészetesebb dolog a világon…

Az egészség nélkülözhetetlen feltétele az élet és minden teremtmény fejlődésének. Ha az élőlények bizonyos fajai a több millió éves evolúció során az adott körülmények között képtelenek voltak egészségüket megőrizve alkalmazkodni, akkor kipusztultak, és helyüket más, egészséges fajoknak kellett átadniuk. Így tehát a természet adta egészségnek nem csak az ember érdekében kellett átalakulni.

A természet a szó legszorosabb értelmében azt jelenti, hogy az élőlények szervezetének örökletes működése a kialakult létfeltételekhez igazodik. Ez érvényes a fajokra jellemző növekedésre, az idegrendszerre, az érzékszervekre, a táplálék felvételére és felaprítására, az emésztőszervekre, az anyagcserére, a bakteriális, gombás és vírusfertőzések elhárítására, a mozgásszervekre, az átörökítésre, az intelligenciára, a szellemi és a lelki megnyilvánulásokra. Ilyen feltételek mellett az ember valóban az egyik legfejlettebb és legnagyobb változáson átesett élőlény.

Változatos raktározás

Egyedülálló adottságunk, hogy szervezetünk raktározóképessége aszerint módosul, hogy az adott anyagok milyen gyakorisággal fordulnak elő életterünkben. Eszerint az oxigén csupán néhány percig tárolható, mert a levegőben mindenütt megtalálható. A víz órákon át visszatartható, mivel nem mindenütt áll rendelkezésre. A szénhidrátok, a leghatékonyabb energiaforrások szintén csak néhány óráig maradnak meg a szervezetben. Szükség esetén a szervezet zsírtartalékaihoz nyúl, így napokig képes fenntartani magát anélkül, hogy táplálékot venne magához. A fehérje, az elhasználódott struktúrák és a bioaktív anyagok fontos nyersanyaga, a legújabb kutatási eredmények szerint ugyancsak több napra elraktározódhat. Néhány vitamin, különösen a B-csoportok, hetekig, sőt hónapokig is „raktáron” tarthatóak, közülük egy-kettő nyomokban akár évekig is megmarad.

Árulkodó fogazat

Milyen az ősi emberi táplálkozás? Vajon az ember húsevő, mindenevő vagy növényevő?

Erre a kérdésre pontos választ dr. Richard Lehne fogorvostól kaptunk, amikor elmagyarázta a rágás anatómiájának eltéréseit. Összehasonlította a különböző állatfajok rágószerveinek szerkezetét, illetve a természetes táplálkozási formákat, és arra a megállapításra jutott, hogy fogazatuk sajátosan átalakult aprítóeszközök, amelyek alapján vissza lehet következtetni az adott faj természetes táplálkozására. Eszerint a húsevők erős, tépőfogakká alakult szemfogakkal és oldalsó, éles, késszerű fogképződményekkel rendelkeznek. A növényevőket elülső tépőfogaik, valamint oldalt ráspolyszerű fogsoruk segíti a táplálkozásban. A mindenevők fogazata egyaránt megfelel az állati és a növényi táplálkozásnak.

A terményevő ember

Fogszerkezete alapján az ember egyértelműen frugivor, vagyis terményevő. Fogazatának szerkezete sajátos testfelépítésre utal, akárcsak a lelkébe beépült erős halálfélelem. Leszámítva, hogy a körülbelül tízmillió éves evolúció tekintetében az ember csak későn találta fel a fegyvereket és a szerszámokat, sem fizikailag, sem lelkileg nincs abban a helyzetben, hogy táplálkozása alapvetően állati legyen.
Az ember csak különleges feltételek mellett, végszükség esetén fogyasztott húst, ha például a létéhez idegen éghajlathoz – jégkorszak, sarkvidéki területek – kellett alkalmazkodnia. Ilyenkor a rendelkezésére álló táplálék szűkös mennyiségű, alacsony kalóriaértékű, mert a bőséges állati táplálkozás hatására probléma adódhat a fehérjeraktározással, ezenkívül a teljes értékű növényi táplálkozás fokozza a telítettségérzést.

Ősi táplálkozás: a termények három csoportja

Az ősi emberi táplálkozás szerint a termények három csoportra oszthatók:

1. Magvak: kezdetben szinte mindenhol megteremtek, az ember alapvető táplálékai közé tartoztak. A nomád afrikai tuaregek még manapság is gyűjtögetnek fűmagokat. Etiópiában a teff nevű fűmag a közkedvelt nemzeti ételnek, az ingerának legfontosabb alkotórésze, ami fánkhoz hasonló, őröléssel és erjesztéssel készülő étel. Amikor az ember megtanult földet művelni, olyan gabonaféléket is kezdett termeszteni, amelyek a mai napig léteznek: búzát, rozsot, zabot, árpát, hajdinát, tönkönybúzát, kölest, szemes cirokot, rizst, kukoricát stb. Ezek mellett más magok is, mint például a borsó, a lencse, a szójabab, a csonthéjasok és a napraforgómag is fontos kiegészítő szerepet játszanak.

2. Gyökérgumók: ősi formái a vadgyökerek, pl. a vadrépa, valamint egyes vadnövények hagymás változatai. A föld- és kertművelő kultúrák fejlődésével alakultak ki a mai gyökeres, gumós és hagymás zöldségek, pl.: a répa, a csipkebogyó, a (hónapos) retek, a zeller, a karórépa, a karalábé, a csicsóka, a manióka, a burgonya, az édesburgonya, a fekete nadálytő, a vöröshagyma és a fokhagyma.

3. Levélhajtások: ősi változatai: a gyermekláncfű, a csalán, a mezei sóska levelei; egyes levélrügyek, a fenyőhajtások, a vízitorma. Napjainkban ez a csoport széles palettát foglal el. Ide tartozik a fiatal fejes saláta (pl. endíviasaláta), a fejes saláta, a szedősaláta, a galambbegysaláta, a jégsaláta, a zsázsa, a spenót, a leveles répa, a kínai káposzta, a fehér fejes káposzta, a takarmánykáposzta, a kelkáposzta, a vörös káposzta, a kelbimbó, valamint az aromában és vitaminban gazdag fűszernövények, mint pl.: a petrezselyem (magas B12-vitamin-tartalma), a snidling, a lestyán, a kapor, a borágó, a citromfű, a tárkony stb.

• A magvak és a gumók/gyökerek életenergia-tartalékok, melyeket a növény magának hoz létre azért, hogy belőlük a következő növénygenerációt – magvak –, illetve egyéb rá jellemző képződményeket, pl. virágokat vagy hajtásokat, gumókat – létrehozhasa. Nemcsak energiahordozók, hanem létfontos anyagokat, fehérjéket (enzimeket), vitaminokat, telítetlen zsírsavakat, nyomelemeket, ásványi anyagokat, aromaanyagokat, továbbá építő- és információhordozó anyagokat is tartalmaznak.

• A levelek nagy aktivitású molekulák vegyületei, amelyek berendezései napfénnyel működnek. A „napgenerátort” a nap már az emberi élet megjelenése előtt kifejlesztette. Segítségével a levegő szén-dioxidjából és vízből alakulnak ki a szénhidrátok és egyéb szénhidrogén-vegyületek, amelyekben a felfogott napenergia elraktározódik. A levelek a fotoszintézis során oxigént szabadítanak fel szén-dioxidból és vízből, majd leadják a környezetbe. A belélegzett oxigén segítségével a szénhidrátokból és a szénhidrogénből az ember és az állat létéhez szükséges energia keletkezik. Jelenleg az emberiség már azokból a szén- és kőolajkészletekből fogyaszt, amelyek évmilliók alatt keletkeztek növényi fotoszintézis során. Mivel ezek a tartalékok a következő száz évben kimerülnek, ajánlatos lenne például a sivatagok „zöldesítésével” a bioszintézist fokozni.

A szén és a hidrogén az élő szervezetekben az enzimek segítségével kapcsolódnak, s közben energia szabadul fel, így a szén-dioxidból és a vízből keletkező savas végtermékeik visszakerülnek az energia-körforgásba. Az ember, állat és növény számára egyaránt fontos „recycling” – újrafeldolgozás – a zöld festékanyagot, a klorofillt használó növények feladata. Ez a bonyolult molekula alig különbözik a vörösvérsejtek színanyagától: központi atomja a magnézium, míg ezt a helyet a hemoglobin esetében egy vasatom helyettesíti. Emellett a levelek számos vitamint, enzimet, nyomelemet, ásványi anyagot és fehérjét tartalmaznak, amelyekre kölcsönhatásaik miatt van szükségük. A káposztáknál a levelek raktározófunkciót is betöltenek, akárcsak más növényeknél a gyökérgumók.

A növények rendszeres fogyasztása szervezetünk tökéletes biokémiai folyamataihoz nélkülözhetetlen.

Intenzív és normálkoszt

Ez a „civilizált ősi táplálkozás” nemcsak a máig vizsgált, hanem az eddig még nem kutatott, ám a léthez és az egészséghez nélkülözhetetlen alapanyagokból áll. A kiindulópont a csírázásra képes, teljes értékű gabona és az abból készült ételek, az előcsíráztatott gabona és a hüvelyesek, a friss zöldségsaláta és a zöldsaláta, a csonthéjasok és egyes gyümölcsök.

Alapanyagok őserővel

A következő két táplálkozási forma egyaránt hasznos úgy a betegek, mint a csúcsteljesítményre képesnek tartott egészségesek számára, hiszen valamennyien hasznosíthatják az élő táplálék teljes őserejét, ugyanakkor az egészségeseknek sem kell feltétlenül lemondaniuk az élvezetekről!

• Intenzív koszt: teljes mértékben élő, nem hőkezelt, természetes növényi élelmiszerekből áll. Mindent tartalmaz, ami az emberi szervezetnek kell. A növényi fehérjék kombinációjából elegendő fehérjét biztosít. Fehérje-túladagolás nem lehetséges, mert már azt megelőzően telítettségérzet jelentkezik. Egészségügyi hatásai a legintenzívebbek, ezenkívül, mivel teljes értékű, szükség esetén hosszabb ideig is alkalmazható. Lényegében ez különbözteti meg az eddigi nyers táplálkozási formáktól.

• Normálkoszt: alapja az intenzív koszt, csupán néhány adalék egészíti ki, ami az egészségesek számára minden további nélkül engedélyezhető, a betegeknél azonban a tökéletesen nyers, élő táplálék legintenzívebb hatásait mérsékelheti. Ilyen adalék a teljes kiőrlésű kenyér és sütemény, a teljes őrlésű ételek, a főtt burgonya és a főtt, teljes értékű rizs.

Étlap

A „civilizált őstáplálkozás” egy napja körülbelül a következőképpen néz ki (zárójelben a normálkoszt-kiegészítő mellékételek szerepelnek):
• A reggeli 60 g frissen őrölt búzát tartalmazó természetes müzliből, 110 g vízből, 1 teáskanál citromléből, egy reszelt almából, kevés idénygyümölcsből és néhány szem dióból készül. A hozzá való ital – amit előzetesen kell meginni, nehogy az emésztőnedvek felhíguljanak az emésztés során – tea vagy ásványvíz. (Normálkoszt esetén még teljes őrlésű kenyér vagy sütemény is fogyasztható.)
• Az ebéd és a vacsora legfontosabb alkotórésze lehet a zöldségsaláta, a zöldsaláta, a fűszeres gabonaőrlemény – pl. tormás búzadara –, az előcsíráztatott gabona vagy a mungóbab, illetve más hüvelyesek. Az ételek elkészítéséhez használjunk sokféle természetes fűszert és fűszernövényeket! (Normálkosztként délben együnk teljes értékű rizst, teljes őrlésű tésztaféléket vagy burgonyát, este pedig teljes őrlésű kenyeret vajjal, kevés sajttal vagy növényi alapanyagú krémmel!) Az ital legyen ismét tea vagy ásványvíz!

Fogas kérdés

A manapság leggyakoribb betegségek fő oka a helytelen táplálkozás. Éppen ezért érdemes áttérni a Schnitzer-étrendre, segítségével ugyanis megelőzhetjük, gyógyíthatjuk, vagy legalábbis enyhíthetjük a legtöbb modern kori betegséget.

Schnitzer első tapasztalatait étrendjével kapcsolatosan még 1962-ben szerezte. Megfigyelte, hogy alkalmazásának hatására a fogszuvasodások és a fogágybetegségek előfordulásának valószínűsége jelentősen csökken.
JEGYEZZÜK MEG! Amennyiben a páciens már megbetegedett, probléma van a fogaival, az ínyével vagy a foggyökerével maximum az állkapcsa feléig, akkor az étrendje megváltoztatásával, továbbá speciális fertőtlenítő és ápolási módszerekkel megállíthatóak a káros folyamatok.

Előnyök hosszú sora

Egészségünkre ez az ősi táplálkozásfajta azért van rendkívüli hatással, mert segítségével szervezetünk naponta többször is hozzájut a működéséhez nélkülözhetetlen bioaktív hatóanyagokhoz. Ám ezenkívül vannak más alapvető egészségtámogató szempontok is, amelyeket nem szabad figyelmen kívül hagyni!

Íme:
• A méreganyagok kerülése. A mérgek megzavarják a normális anyagcsere-folyamatokat. Az akut mérgezések viszonylag ritkák, ennek ellenére a mindennapokban az ételekből, az élvezeti szerekből, a levegőből, az ivóvízből, a bőrünkön keresztül gyakorlatilag valamennyien magunkhoz veszünk kisebb-nagyobb menynyiségű mérget a környezetünkből. Az intenzív és teljes értékű normál étrend a salak-méreganyagok bevitelét csökkenti.

• Szervezetünk működési folyamatait edzi. Szervezetünk működésének egyenletességét meg kell őriznünk, különben kimerülünk, leépülünk. Ez vonatkozik az agyra és az emésztőrendszerre is. Mindkettőt „kondiban” tartja a Schnitzer-étrend.

• Kapcsolat a természettel. A szemnek szüksége van a természetes zöldre, hogy regenerálódni tudjon, a bőrnek napfény kell, hogy barnulás közben vitaminokhoz és ellenanyagokhoz jusson, az egyensúlyszervek számára fontos az egyenetlen terep, hogy edzésben maradjanak, a lélek érintetlen, természetes környezetet igényel, hogy a mesterséges világ nem természetes befolyásait, az abnormális stresszt elviselje, és visszanyerje egyensúlyát. Ezért törekedjünk az étkezés során is legtermészetesebb, nem kezelt és adalékmentes ételek bevitelére!

• Belső egyensúly. Az anyagcsere egyensúlya mellett a lelki egyensúly is fontos az egészség megőrzéséhez. Elsősorban mi magunk vagyunk felelősek megtartásáért és helyreállításáért! Ne engedjük, hogy a bennünket nap mint nap érő káros hatások megzavarják egészségünket.