R�viden a makrobiotik�r�l:

A makrobiotika g�r�g sz�, amely a  hossz� �let tudom�ny�t �s m�v�szet�t jelenti, �s k�vet�inek is hossz� �letet �g�r. M�r Hippokrat�sz is azt vallotta, hogy a megfelel� �lelmiszer alapozza meg az eg�szs�ges �s hossz� �letet. Az �tkez�s egyszer� �s kiegyens�lyozott.
A T�vol-Keleten George Oshawa,- egy jap�n szamur�j csal�d lesz�rmazottja volt - fejlesztette tov�bb ezt a szeml�letm�dot. K�s�bb Eur�p�ban �s az USA-ban is megjelenik, ahol az eur�pai viszonyoknak megfelel�en fejl�dik tov�bb.

Alapfiloz�fi�ja az egys�g: az ember a vil�g r�sze, �s a vil�gmindens�g t�rv�nyszer�s�gei vonatkoznak r�. Ha ezt az ember megszegi, az eg�szs�g�vel kell fizetnie. Mint ahogy a term�szetben, az emberi szervezetben is folyik a k�zdelem az ellent�tes er�k k�z�tt. Ezen er�k k�zdelm�nek az ingadoz�sa, t�ls�lyba jut�sa, a k�zdelem kimenetele hat�rozza meg az eg�szs�get vagy a betegs�get.  A makrobiotikus elm�let alappill�re a jin-jang. Dr. Eke K�roly �gy �rt err�l: "Az �si k�nai tan�t�s szerint minden term�szeti dolog energiakett�sb�l k�pzett. Ellent�tes, de kieg�sz�t� er�k folytonos mozg�sban reag�lnak egym�sra. Minden l�ny �s dolog sz�let�se �s l�tez�se, v�ltoz�sa �s hal�la a jin �s a jang �lland� v�ltoz�s�n nyugszik. A jin �s a jang teh�t a teremt�s �s minden dolog v�ltoz�s�nak, az univerzum minden l�ny�nek eredete, �sforr�sa. A jin-jang az univerzum t�rv�nye, minden l�ny �ltal�nos rendje, az �let �s a hal�l alapja..."

A szervek csak �gy funkcion�lhatnak norm�lisan,  ha t�pl�l�khoz jutnak.  A t�panyagok, �lelmek a szervek tev�kenys�g�re utalva �tv�ltoznak, hogy a szerveknek seg�tsenek mindenkori tev�kenys�g�kben. Az anyag megteremti az aktivit�st, ami el�seg�ti, el�h�vja az anyagot. A makrobiotika szerint az eg�szs�ger�s�t� �trend, a jin-jang energia �s az ezeket k�pvisel� �telek k�z�tt fenn�ll� egyens�lyon alapul. A jin-jang egym�sra hat�s�ban �ltal�ban �rv�nyes, hogy a jin a jangot futtatja, de a jang a hat�s�t a jinre gyakorolja, egyidej�leg stimul�lva egym�st. A makrobiotika tanai szerint ha valaki f�k�pp jin term�szet� �teleket eszik, eg�sz szervezete jin reakci�t mutat. Ha pedig f�leg jang jelleg� �teleket fogyasztunk, szervezet�nk f�k�pp jang reakci�j� lesz. Az energi�k kiegyens�lyoz�s�t j�l p�ld�zza a k�vetkez�: forr�, jang karakter� ny�ri napon h�s�t� jin �telekre �s italokra v�gyunk, p�ld�ul gy�m�lcsre, sal�t�ra, z�lds�gre. Minusz 10 fokos t�li napon viszont jobban esik a kicsit s�sabb �zes�t�s� f�tt �tel. Ha az ember t�bb jint fogyaszt, mint amennyire a szervezet�nek sz�ks�ge van, a testh�m�rs�klete cs�kken, f�z�ss� v�lik.  Ha a t�pl�lkoz�sunkban a jin �s a jang egyens�ly�t biztos�tjuk, eg�szs�gesen �tkez�nk (�vakodjunk a sz�ls�s�ges t�pl�lkoz�st�l!) A legsz�ls�s�gesebb jang-�tel a s�, ut�na a marha- �s sert�sh�s k�vetkezik, majd a zs�rok �s olajok, ezut�n a toj�s, a sajt majd a sz�rnyasok, a hal, a kagyl�, a r�k, �s a csiga. A jang oldalon k�z�pen a gabon�k �llnak. A jin oldalon a legsz�len a k�b�t�szerek �llnak, majd a vegyszerek �s a gy�gyszerek, ezut�n a cukor, k�v�, alkohol �s a nikotin �ll, a jin �lelmiszerek k�z�l legbel�l �llnak a gy�m�lcs�k, �s a z�lds�gek.
A veget�ri�nusok jellemz�en jin t�pl�l�kokat fogyasztanak: z�lds�get �s gy�m�lcs�ket. Ez egy  jang t�pus� betegs�gre igen j� hat�ssal van. Ha azonban a veget�ri�nus nem fogyaszt kell� min�s�gben �s mennyis�gben gabon�kat is, egy bizonyos id� eltelt�vel gyeng�l, er�tlenn� v�lik. Ha pedig valaki eleve �gy �ll a veget�ri�nus konyh�hoz, hogy jin t�ls�lya van, tov�bb ront az �llapot�n.
K�nai felfog�s szerint valamennyi �tel - ha helyesen fogyasztjuk �ket - gy�gyszer is egyben. Ez m�r a g�r�g orvostudom�nyban is jelen volt, a m�r kor�bban eml�tett Hippokrat�sz �gy fogalmazta meg: "T�pl�l�kod legyen a gy�gyszered, �s gy�gyszered a t�pl�l�kod."
Az �vszakok szerint is megfelel�en kell  t�pl�lkozni: tavasszal, amikor minden kihajt, a t�l ut�n az energi�k megindulnak, nek�nk is meg kell adnunk a szervezet�nknek az �jrakezd�shez sz�ks�ges energi�t. Ilyenkor magas energiatartalm� �teleket fogyasszunk: cs�r�t, cs�r�z� magvakat, r�gyeket, friss hajt�sokat.  A tavaszi sal�ta alapanyaga lehet pitypang, frissen szedett csal�n, ty�kh�r. Az id� telt�vel fogyasszunk egyre t�bb z�lds�get, ahogy teremni kezdenek, kezdetekben, am�g nem t�l magas a h�m�rs�klet, p�rolva-f�zve. Ahogy melegszik az id�, cs�kkenthetj�k a f�z�si id�t, �s a f�szerez�st.  A ny�r a nyers koszt ideje, ilyenkor sz�vesen fogyasztunk nyers sal�t�t, gy�m�lcs�t. (Aki nem eg�szs�ges, annak ilyenkor is a p�rol�st-f�z�st aj�nlj�k ink�bb.) M�g a meleg ny�rban sem aj�nlatos t�l sok hideget fogyasztani, mert gyeng�ti az immunrendszert �s a l�pet. A gabon�t ilyenkor is f�zz�k, nem hagyjuk el, de ar�ny�t cs�kkentj�k.  A z�ldf�l�ket r�vid ideig p�roljuk. A gabonapelyheket ny�ron forr�sban l�v� v�zbe tessz�k, �s csak r�vid ideig f�zz�k. �sszel a z�lds�geket nagyobb darabokra v�gjuk, �s ahogyan a h�m�rs�klet cs�kken, egyre er�sebben f�szerezz�k. Hosszabban p�rolunk, f�z�nk, gazdagabb �zeket alkalmazunk. Kevesebb �telt fogyasztunk nyersen, aszalt vagy f�tt gy�m�lcs�ket tesz�nk az asztalra. T�len fontos, hogy meleg, kicsit s�sabb �zes�t�s� �teleket egy�nk. Ha az ember t�bb jint fogyaszt (vagyis gy�m�lcs�t, sal�t�t, z�lds�get), mint amennyire a szervezet�nek sz�ks�ge van, a testh�m�rs�klete cs�kken, f�z�ss� v�lik, arcsz�ne k�kes lesz. A t�l gy�m�lcsei s�lve vagy f�ve fogyasztand�k (s�lt alma, s�lt t�k, s�lt gesztenye). Ekkor van szezonja a savany� k�poszt�nak is. A f�z�sn�l kicsit t�bb olajos magvakat, olajat haszn�lhatunk, mert ezek is mind meleg�tenek. Ker�lj�k viszont a fagyos �teleket, mert ezek felbor�tj�k az egyens�lyt! Ezekkel a tippekkel, ha az �teleket �gy fogyasztjuk, hogy a k�ls� h�m�rs�kletet is figyelembe vessz�k, energetikailag is egyens�lyba ker�l�nk.   
Nagyon fontos az egyens�lyt a jin-jangon bel�l is megtartani: ha hosszabb ideig fogyasztjuk a jin karakter� �teleket, nagyobb v�ltooz�sok is bek�vetkezhetnek, a bizonytalan j�r�s, h�sos, vastag, piros orr, egyenetlens�gek a k�rm�n, pirosas b�relv�ltoz�s a test k�l�nb�z� r�szein, petyh�dt izomzat, �s a v�r is nehezebben alvad. Az ember mozg�sa lass�, vontatott lesz, viselked�se passz�v, nehezen hat�roz, l�legzetv�tele lass�bb, er�sen izzad.  A jang karakter� ember j�r�sa c�lrat�r�, hat�rozott, orra keskeny, b�re sima, izomzata feszes, cselekv�sei akt�vak, l�legzete er�teljes, testh�m�rs�klete magasabb az �tlagosn�l. A t�l sok jang is k�ros elv�ltoz�sokhoz vezethet: az ember fanatikuss�, agressz�vv� �s z�rk�zott� v�lhat.  

A makrobiotika az �zeket  �s a sz�neket is kapcsolatba hozza. �t alap�zt k�l�nb�ztet meg, ezek az adott �vszakkal harmoniz�lnak.
A tavaszt a savany� �z jelk�pezi a savany� �telek gyors�t� energi�t adnak. Savany� a j� keny�r, a savany� k�poszta, az ecet. El�ny�s a m�jra �s a epeh�lyagra. A ny�rral a keser� vagy �gett �z harmoniz�l. A keser� j� hat�ssal van a sz�vre �s a v�konyb�lre. Sz�tsz�r�d� energi�ja van a pitypangnak, a bojtorj�nnak, a fekete szez�mmagnak, a kukorica n�h�ny fajt�j�nak. A k�s� ny�rra ink�bb az �des �z jellemz�, ilyenek a teljes gabonaf�l�k, z�lds�gek, �s a gy�m�lcs�k egy r�sze. Ezeknek t�pl�l� energi�juk van. A term�szetes �des �z ellaz�tja a testet, nyugtat� hat�ssal van  a l�pre, a gyomorra, a hasny�lmir�gyre. Az agressz�v �des �z, a cukor �s a m�z �ppen ellenkez� hat�st v�lt ki a szervezetben. Az �sszel a cs�p�s �z harmoniz�l, hiszen az �sz is "cs�p�s". A cs�p�s �telelek, mint a hagyma, a retek, a gy�mb�r, a bors, seg�tik a kering�st a testben, serkenti a t�d� �s a vastagb�l m�k�d�s�t. Ker�lni kell azonban a t�ls�gosan er�s �zeket, mert azok t�lm�k�d�st okoznak, irrit�lj�k a beleket, a m�jat �s a t�d�t. A t�llel a s� harmoniz�l, a  j� min�s�g� s� l�gy�tja a megkem�nyedett szerveket, er�s�ti a ves�t �s a h�gyh�lyagot.

A makrobiotika �t alapsz�nt is megk�l�nb�ztet, a z�ldet, pirosat, s�rg�t, feh�ret �s feket�t.
A tavasz sz�ne a z�ld, j� hat�ssal van az ep�re �s a m�jra. A ny�r, a t�z sz�ne a piros, ami az �letenergi�t jelk�pezi, �l�nk�t. A piros a sz�v �s a v�konyb�l sz�ne. A ny�rut� sz�ne a s�rga, a l�p, a hasny�lmir�gy a gyomor seg�t�je. A t�d� �s a vastagb�l sz�ne a feh�r, m�g a fekete a ves�� �s a h�gyh�lyag�. Ezekb�l k�vetkez�en nem mindegy, hogyan ter�tj�k meg asztalunkat. Az a j�, ha mind az �t sz�n szerepel, mert az �t sz�n egy�ttes jelenl�te j� k�z�rzetet ad.
A sz�neket a jin �s jang tulajdons�gok szerint is besoroljuk, ami szerint a n�v�nyekr�l is meg�llap�that�, milyen tulajdons�gokkal rendelkeznek. Itt a sz�nsk�l�t a sziv�rv�ny sz�nei szerint osztott�k fel: v�r�s, narancs, s�rga, z�ld, k�k, indig�k�k �s lila. A v�r�s, narancs �s s�rga ink�bb jang tulajdons�g�, m�g a k�k, a lila ink�bb jin. A r�pa teh�t ink�bb jangabb min�s�g� a c�kl�n�l. Figyelembe veszik azt is, hogy a n�v�ny a f�ld alatt, vagy a f�ld f�l�tt n�. Amelyik a F�ld k�z�ppontja fel� t�r, az a jang er�k hat�sa alatt �ll, �s min�l magasabbra n� egy n�v�ny a f�ld f�l�, ann�l ink�bb jin tulajdons�g�.  A cseresznye teh�t er�sebb jin, mint a k�poszta. A t�lnyom�r�szt jang tulajdons�g� n�v�nyek lassan, m�g a jin jelleg�ek gyorsabban n�nek.
Az egyes szervek k�l�nf�le id�pontban akt�vak, mivel a testet m�k�d�sben tart� energia ritmusa 24 �r�s. A t�d� 3-5-ig, a vastagb�l 5-7-ig, teh�t ekkor a legc�lszer�bb sz�kletet �r�teni. A gyomor reggel 7-9 �ra k�z�tt, �gy ez a legalkalmasabb id�pont a reggelihez. A l�p m�k�d�se 9-11-ig a legintenz�vebb, a cukorh�ztart�s�t ekkor hozza egyens�lyba a szervezet. Ebben az id�szakban �rzi �gy az ember, hogy tele van energi�val, ilyenkor nagyon akt�vak vagyunk. Ebb�l k�vetkezik, hogy az ilyenkor elfogyasztott vill�sreggeli teljesen felesleges. A sz�v 11-13 �r�ig a legakt�vabb, a v�konyb�l 13-15 �ra k�z�tt, ilyenkor �jul meg a v�r. Ebben az id�szakban a lehet� legkevesebbet szabad csak enni. A vacsor�t pedig legk�s�bb h�rom �r�val lefekv�s el�tt k�lts�k el. 15-17 �ra k�z�tt a h�lyag a legakt�vabb, m�g a vese 17-19 �ra k�z�tt. Ebben az id�szakban tol�dik napunk a vil�gos nappali jangb�l a s�t�tebb jin id�szak fel�. 19-21 �ra k�z�tt a folyad�kszab�lyoz� rendszer�nk m�k�dik a legakt�vabban, minden testnedv ez id�szakban ker�l egyens�lyba. �rdemes megfigyelni, hogy ilyenkor a F�ld vizei, a tengerek �s a tavak is ar�nylag nyugodtak. 21-23 �ra k�z�tt a h�romszoros meleg�t� merdi�n a legakt�vabb, ez ir�ny�tja �s ellen�rzi a test melegh�ztart�s�t. Ilyenkor kellene �gyba b�jni, �s mivel az ember m�r el�gg� megnyugodott,  de a ves�t�l kapott vitalit�sa is megfelel�, ez id� t�jt vagyunk a legalkalmasabbak a szexu�lis �letre. Az epe 23-1-ig, a m�j pedig 1-3 �ra k�z�tt dolgozik a legintenz�vebben.
N�metorsz�gban m�r sikerrel folynak olyan k�s�rletek, amelyek azt bizony�tj�k, hogy a megbetegedett szervre el��rt gy�gyszert, gy�gyte�t, homeop�ti�s kezel�st c�lszer� annak  legakt�vabb id�szak�ban, amikor a szerv energi�val tel�t�dik beszedni, illetve elv�gezni, mert  �gy  jobban kifejti hat�s�t, esetleg kisebb adag sz�ks�ges bel�le.

Mindezeken t�l m�r csak egy tan�cs lehet, Varatojo azt mondja: "�lj�nk sz�z sz�zal�kosan �rdekesen!" �s ezt kezdj�k el m�t�l!