A kaktuszok az amerikai f�ldr�sz n�v�nyei, Eur�p�ban csak Amerika felfedez�se ut�n v�ltak ismertt�. A latinul Cactaceae-nak nevezett n�v�nycsal�d kb. sz�zmilli� �vvel ezel�tt alakult ki az eoc�n korban, amikor a magas hegyek k�pz�d�se ut�n a h�m�rs�klet emelked�sekor a hegyl�ncok k�z�tti s�k vid�keken megkezd�d�tt a sivatagos �s f�lsivatagos ter�letek kialakul�sa. A gyakori v�zhi�nyhoz az itt �l� n�v�nyek folyamatosan alkalmazkodtak, hajt�srendszer�k lecs�kkent, m�dosult, k�ltakar�juk megkem�nyedett, leveleikb�l lev�lt�visek lettek �s ily m�don rendk�v�l sz�razs�gt�r�v� v�ltak.

Tudjuk, hogy az amerikai �slakoss�g a kaktuszokat m�r sz�lesk�r�en haszn�lta. M�s n�v�nyek h�j�n takarm�nynak, t�zel�nek is alkalmazt�k, de k�l�nb�z� emberi t�pl�l�kokat is k�sz�tettek bel�l�k. Az indi�nok isteni eredet�nek tekintett�k e n�v�nyeket, �s templomaikban is elhelyezt�k ezeket. E hagyom�nyt folytatt�k Mexik�ban, ahol egy stiliz�lt kaktusz a mai napig az orsz�g c�mer�ben is szerepel. A kaktuszokat Karl Schumann 1894-1899 k�z�tt rendszerezte. H�rom k�l�n�ll� alcsal�dot alak�tott ki. Ezeken bel�l 21 nemzets�get k�l�n�tett el. Az ide tartoz� alfajok sz�ma akkor 1263 volt. Napjainkban a kaktuszok az eg�sz vil�gon elterjedtek �s felhaszn�l�suk igen sz�les k�r�. Kedvelt d�szn�v�nyek szob�ban, kertben. Sokan vannak, akiknek hobbija a kaktuszfajt�k gy�jt�se. Az egyik kaktuszfajta h�s�b�l erjesztett er�s alkoholos ital a tequila, melynek sz�mos v�ltozata az eg�sz vil�gon n�pszer�. A meszkalin nev� k�b�t�szer is egy kaktuszfajt�b�l k�sz�l, de bizonyos fajt�kat alkaloidtartalmuk miatt orvosi c�lra is haszn�lnak. A kaktuszfajt�k k�z�l a tov�bbiakban az Opuntia ficus indic�t emelj�k ki. Ez az �gynevezett f�gekaktusz Mexik�b�l sz�rmazik. R�g�szeti leletek alapj�n val�sz�n�, hogy m�r az azt�kok el�tt ismert�k. A XVIII. sz�zadban ferences szerzetesek m�r Kaliforni�ban is termesztett�k, majd spanyol tenger�szek vitt�k tov�bb. A n�v�ny 3-4 m magasra n�, lap�tott ov�lis hajt�sai a cs�cson �sszen�nek, itt k�pz�dnek a gy�m�lcs�k, 100-200 db t�venk�nt. A gy�m�lcs h�ja nem alkalmas emberi fogyaszt�sra, a gy�m�lcsh�s viszont l�d�s, kellemes savanyk�s �z�, legink�bb a k�rt�hez hasonl�t. A f�gekaktuszb�l napjainkban m�r �venk�nt t�bb mint 3 milli� tonn�t termesztenek, a legt�bbet Mexik�ban, de jelent�s mennyis�g sz�rmazik Braz�li�b�l, Tun�zi�b�l, Izraelb�l, Olaszorsz�gb�l, T�r�korsz�gb�l, D�l-Afrik�b�l. A gy�m�lcs�t vil�gszerte fogyasztj�k, Mexik�ban azonban a kaktusz t�bbi r�sz�t is �lelmez�sre haszn�lj�k f�zve, s�tve, grillezve vagy ak�r nyersen is sal�t�nak. Az ut�bbi h�sz �vben a f�gekaktusz tudom�nyos vizsg�latok t�rgy�t is k�pezi. Statisztikailag igazolt�k, hogy a kaktusz fogyaszt�i k�z�tt kevesebb a t�ls�lyos �s a cukorbeteg. Az �sszet�telt vizsg�lva meg�llap�tott�k, hogy jelent�s mennyis�gben tartalmaz hasznos feh�rj�ket, poliszacharidokat, vitaminokat, �sv�nyi anyagokat. Hat�s�t vizsg�lva kider�lt, hogy rendszeres fogyaszt�sa cs�kkenti a koleszterin-, a triglicerid- �s a v�rcukorszintet, szab�lyozza a t�pcsatorna, a m�j �s a vese funkci�it, valamint tiszt�tja a vastagb�l als� szakasz�t.Mindezen hat�sok �sszef�ggenek a n�v�ny jelent�s mennyis�g� rendk�v�l �rdekes rosttartalm�val. Francia kutat�knak a n�v�nyb�l siker�lt olyan rostr�szeket k�l�nv�lasztani, majd standardiz�lni, melyek ezen hat�sok�rt koncentr�ltan felel�sek. Az elfogyasztott t�pl�l�k lipid t�pus� anyagait (zs�rt, olajat stb.) olyan er�sen k�ti meg, hogy azok ellen�llnak a zs�rbont� enzimek hat�s�nak. Az �gy l�trej�tt g�lszer� anyag a szervezetb�l term�szetes �ton t�vozik, �s esetenk�nt a t�pl�l�k cukortartalm�nak egy r�sz�t is mag�val viszi. A kaktuszb�l k�sz�tett kapszul�k foygaszt�s�val jelent�sen, csaknem 30%-kal cs�kken az elfogyasztott lipid t�pus� t�pl�l�kok felsz�v�d�sa, javul a koleszterin- �s trigliceridszint. Mindezt klinikai vizsg�latok igazolj�k. A term�ket c�lszer� egy h�napig k�raszer�en szedni, a folytat�s az el�rt eredm�nyt�l f�gg�en v�ltozhat. Az eddigi tapasztalatok szerint a term�k folyamatos hosszabb ideig t�rt�n� szed�se sem okozott probl�m�t, mell�khat�st nem tapasztaltak.