A kaktuszok az amerikai földrész növényei, Európában csak Amerika felfedezése után váltak ismertté. A latinul Cactaceae-nak nevezett növénycsalád kb. százmillió évvel ezelőtt alakult ki az eocén korban, amikor a magas hegyek képződése után a hőmérséklet emelkedésekor a hegyláncok közötti sík vidékeken megkezdődött a sivatagos és félsivatagos területek kialakulása. A gyakori vízhiányhoz az itt élő növények folyamatosan alkalmazkodtak, hajtásrendszerük lecsökkent, módosult, kültakarójuk megkeményedett, leveleikből levéltövisek lettek és ily módon rendkívül szárazságtűrővé váltak.

Tudjuk, hogy az amerikai őslakosság a kaktuszokat már széleskörűen használta. Más növények híján takarmánynak, tüzelőnek is alkalmazták, de különböző emberi táplálékokat is készítettek belőlük. Az indiánok isteni eredetűnek tekintették e növényeket, és templomaikban is elhelyezték ezeket. E hagyományt folytatták Mexikóban, ahol egy stilizált kaktusz a mai napig az ország címerében is szerepel. A kaktuszokat Karl Schumann 1894-1899 között rendszerezte. Három különálló alcsaládot alakított ki. Ezeken belül 21 nemzetséget különített el. Az ide tartozó alfajok száma akkor 1263 volt. Napjainkban a kaktuszok az egész világon elterjedtek és felhasználásuk igen széles körű. Kedvelt dísznövények szobában, kertben. Sokan vannak, akiknek hobbija a kaktuszfajták gyűjtése. Az egyik kaktuszfajta húsából erjesztett erős alkoholos ital a tequila, melynek számos változata az egész világon népszerű. A meszkalin nevű kábítószer is egy kaktuszfajtából készül, de bizonyos fajtákat alkaloidtartalmuk miatt orvosi célra is használnak. A kaktuszfajták közül a továbbiakban az Opuntia ficus indicát emeljük ki. Ez az úgynevezett fügekaktusz Mexikóból származik. Régészeti leletek alapján valószínű, hogy már az aztékok előtt ismerték. A XVIII. században ferences szerzetesek már Kaliforniában is termesztették, majd spanyol tengerészek vitték tovább. A növény 3-4 m magasra nő, lapított ovális hajtásai a csúcson összenőnek, itt képződnek a gyümölcsök, 100-200 db tövenként. A gyümölcs héja nem alkalmas emberi fogyasztásra, a gyümölcshús viszont lédús, kellemes savanykás ízű, leginkább a körtéhez hasonlít. A fügekaktuszból napjainkban már évenként több mint 3 millió tonnát termesztenek, a legtöbbet Mexikóban, de jelentős mennyiség származik Brazíliából, Tunéziából, Izraelből, Olaszországból, Törökországból, Dél-Afrikából. A gyümölcsöt világszerte fogyasztják, Mexikóban azonban a kaktusz többi részét is élelmezésre használják főzve, sütve, grillezve vagy akár nyersen is salátának. Az utóbbi húsz évben a fügekaktusz tudományos vizsgálatok tárgyát is képezi. Statisztikailag igazolták, hogy a kaktusz fogyasztói között kevesebb a túlsúlyos és a cukorbeteg. Az összetételt vizsgálva megállapították, hogy jelentős mennyiségben tartalmaz hasznos fehérjéket, poliszacharidokat, vitaminokat, ásványi anyagokat. Hatását vizsgálva kiderült, hogy rendszeres fogyasztása csökkenti a koleszterin-, a triglicerid- és a vércukorszintet, szabályozza a tápcsatorna, a máj és a vese funkcióit, valamint tisztítja a vastagbél alsó szakaszát.Mindezen hatások összefüggenek a növény jelentős mennyiségű rendkívül érdekes rosttartalmával. Francia kutatóknak a növényből sikerült olyan rostrészeket különválasztani, majd standardizálni, melyek ezen hatásokért koncentráltan felelősek. Az elfogyasztott táplálék lipid típusú anyagait (zsírt, olajat stb.) olyan erősen köti meg, hogy azok ellenállnak a zsírbontó enzimek hatásának. Az így létrejött gélszerű anyag a szervezetből természetes úton távozik, és esetenként a táplálék cukortartalmának egy részét is magával viszi. A kaktuszból készített kapszulák foygasztásával jelentősen, csaknem 30%-kal csökken az elfogyasztott lipid típusú táplálékok felszívódása, javul a koleszterin- és trigliceridszint. Mindezt klinikai vizsgálatok igazolják. A terméket célszerű egy hónapig kúraszerűen szedni, a folytatás az elért eredménytől függően változhat. Az eddigi tapasztalatok szerint a termék folyamatos hosszabb ideig történő szedése sem okozott problémát, mellékhatást nem tapasztaltak.