A bulimia t�netei sokban hasonl�tanak az anorexia t�neteihez, a k�t k�rk�p gyakran kevert form�ban is �szlelhet� (bulimarexia). Ezt az anorexia bulimi�s alt�pus�nak tartja a leg�jabb betegs�goszt�lyoz�si rendszer. Alapt�netek a fal�srohamok, amelyekre a kontrollveszt�s �rz�se jellemz�, tov�bb� tests�lycs�kkent� manipul�ci�k (�nh�nytat�s, hashajt�z�s, v�zhajt�z�s, koplal�s, testedz�s), a testk�pzavarnak megfelel� �lland� aggodalmaskod�s a tests�ly �s alak miatt, valamint a t�netek bizonyos gyakoris�ga (legal�bb heti k�t fal�sroham). A bulimia minden t�pl�lts�gi �llapotban megjelenhet, �ltal�ban norm�lis tests�llyal j�r. A bulimi�s t�netek gyakran rejtettek maradnak. Az epiz�dokat sz�nhidr�t-preferencia jellemzi, n�ha �jszaka jelentkeznek: ekkor f�l�lomszeru, disszociat�v �llapot lehet jellemz�. Az epiz�d ak�r naponta t�bbsz�r is fell�phet, t�bb ezer kal�ria elfogyaszt�s�val j�rhat, r�vid ideig tart. A h�ny�s sor�n a gyomorsav a fogak bels� felsz�n�n zom�ncer�zi�t okoz, ez�rt a rejtett zavar felismer�s�ben a fogorvosok szerepe jelent�s. A h�ny�sok vagy a v�zhajt�z�s miatti k�lium- �s egy�b ionveszt�s �letvesz�lyes sz�vritmuszavarok vagy g�rcs�s rosszull�tek forr�sa lehet. A bulimi�nak az ut�bbi �vtizedben egyre gyakrabban jelenik meg egy alt�pusa, a multiimpulz�v, vagy multiszimptomatikus bulimia. Ebben egy�b impulzuskontroll-zavarok is �szlelhet�k: alkohol-, drogfogyaszt�s, �ngyilkoss�gi k�s�rletek, �nsebz�sek, kleptom�nia, promiszkuit�s. Ez a forma szem�lyis�gzavarral j�r. Min�l t�bb ilyen impulzuskontroll-zavarra utal� t�net �ll fenn, ann�l rosszabb a progn�zis.
A BN szint�n ev�szavar. Csakhogy ebben a helyzetben nem koplal�sr�l van sz�, s�t! Ev�srohamok jellemzik ezt a fajta betegs�get, m�ghozz� �ltal�ban egy-k�t �ra, vagy m�g kevesebb id� alatt elfogyasztott hatalmas mennyis�g� �tel. Ezut�n er�s b�ntudat jelentkezik �s az �telt�l val� azonnali megszabadul�s k�nyszere, amit h�nytat�ssal, hashajt�kkal, koplal�ssal old meg a beteg. Ezek a fal�srohamok hetente t�bbsz�r is el�fordulhatnak. A bulimi�sok sokszor napi 15-20 hashajt�t is beszednek.
Sajnos nem olyan k�nny� �szre venni, mint az anorexia nervosa-t, mert a bulimi�sok �ltal�ban tartj�k a norm�lis s�lyt, teljes titok fedi h�ny�saikat �s a hashajt�z�st. Ez a betegs�g is, mint az anorexia n., s�lyos eg�szs�g�gyi probl�m�khoz vezethet. H�nytat�s k�zben megs�r�lhet a nyel�cs�, gyomorv�rz�s, hasny�lmirigy-gyullad�s alakulhat ki, a v�r �s a szervezet pedig nem kapja meg a sz�ks�ges �sv�nyanyagokat, nyomelemeket, vitaminokat.

Kezel�s

Mindenk�pp orvosi seg�ts�gre van sz�ks�ge mindk�t betegs�gben szenved�nek (AN, BN). V�rv�tellel der�tik ki, felborult-e a t�panyagok egyens�lya, illetve fenn�ll-e a kisz�rad�s vesz�lye. Gyakran viselked�ster�pi�val is pr�b�lj�k helyrehozni az �tkez�shez, �telhez, valamint az �nk�phez val� helytelen hozz��ll�st. �ltal�ban m�s betegs�g - pl. depresszi� - is megh�z�dik a h�tt�rben, ez�rt pszichi�ter seg�ts�g�re is sz�ks�g van. A pszichi�ter javasolhat csal�dter�pi�t is, az eg�sz csal�d r�szv�tel�vel.

• fal�si rohamok, amit h�nytat�s, hashajt�k, v�zhajt�k szed�se, vagy koplal�s k�vet
• k�nyszeres testedz�s
• teljes�tm�nycentrikuss�g
• az ev�st�l val� f�lelem, majd egy nassol�si roham, amely �dess�gekb�l, s�tikb�l, fagyib�l �ll
• sz�v- �s �rrendszeri zavarok
• az anorexi�sokkal szemben �k nem titkolj�k az ev�st�l val� f�lelm�ket, de sz�gyenlik a rohamokat, illetve az azt k�vet� "tisztul�si" k�nyszert, mert �gy �rzik, nem uraik �nmaguknak
• egyidej�leg szenvedhetnek depresszi�ban, f�bi�kban, p�nikbetegs�gben
• jellemz� lehet a drog, illetve az alkoholfogyaszt�s
• fogszuvasod�s, �ltal�ban l�tv�nyos, mert a gyomorsav sz�tmarja a fogzom�ncot