A szénhidrátok és a zsírok biztosítják a szervezet energia szükségletét. A szénhidrátok energiatermeléshez fel nem használt mennyisége a szervezetben glikogén formájában raktározódik, vagy tartalék zsírrá alakul. Szénhidrát hiányban a szervezet tartalékainak felhasználása után fehérjékből állítja elő az energia ellátáshoz szükséges szőlőcukrot. A szénhidrát-bő étrend kifejezetten kerülendő, mivel nagy térfogata miatt erősen igénybe veszi az emésztőrendszert, elősegíti az elhízást, növeli a vércukor és a zsír szintjét.

Különösen a cukrok fogyasztása kedvezőtlen, mivel gyorsan emelik a vércukorszintet, túlzott inzulin elválasztást idéznek elő, ezáltal hajlamosítanak a cukorbetegségre, nem is beszélve a fogakat károsító hatásukról.

Táplálkozás élettani szempontból a cukornál kedvezőbbek a poliszacharidok, például a keményítő, a glikogén, a rostanyagok. Emésztésük hosszabb ideig tart, lassabban emelik a vércukor szintet, a rostok vízmegkötők, duzzadóképesek, növelik a telítettség érzést, hatásukra egyenletesebbé válik a szénhidrátok felszívódása.


Ajánlott szénhidrát bevitel:

A felnőttek energia szükségletének 55 %-át ajánlatos szénhidrátokkal fedezni, úgy, hogy a cukorfogyasztás ne haladja meg az energia bevitel 10%-át.
Az élelmi rostok javasolt napi mennyisége 30-50 g.
Jelenlegi szénhidrát fogyasztásunk kb.: 50%, összetételét tekintve nagyon magas, kb. 15 % a répacukor aránya. Rostfogyasztásunk fele-kétharmada a kívánatosnak. Szükséges tehát a növényi eredetű magas rosttartalmú élelmi anyagok részarányát növelni, a cukor fogyasztását pedig csökkenteni.