A jin és jang beköltözik a konyhába

Amikor kínai étterembe megyünk, akkor érdemes rábízni magunkat vendéglátóinkra. Valószínű, hogy nem úgy fogják az ételeket nekünk kiválasztani, mint ahogy mi magunk tennénk. Nem tálalnának fel nekünk egyféle, mondjuk sült húsfélét, és nem választanának nekünk nyári hónapban egy csípős szecsuáni marhát. A keleti éttermekben nem igazán működik a magyaros szemlélet; egyféléből kérjünk jó sokat. Akkor érvényesülnek igazán az ízek, és akkor érezzük jól magunkat, ha kevés zsírban sült ételt eszünk, a húsféléket főtt zöldséggel választjuk, az intenzív ízeseket - édes, savanyú, csípős - semleges kiegészítőkkel fogyasztjuk. Semmi mást nem teszünk ilyenkor, mint kiegyensúlyozottan táplálkozunk.

Grace Young gasztronómiai író az USA-ban, Wisdom of the Chinese Kitchen címmel megjelent, a kínai gasztronómiáról szóló könyvében sok érdekeset olvashatunk a kínaiak bölcsességéről, és arról, hogy micsoda jelentősége van a különféle főzési technikáknak és annak, hogy mikor milyen ételféleség kerül a tányérunkba.
Grace beszámol róla, hogy amikor elköltözött otthonról, a mamája rendszeresen felhívta, hogy megtudakolja, mit fog vacsorázni. Ha egy hideg téli napon épp saláta volt a válasz, Grace mamája csak vészjóslóan hallgatott a vonal másik végén. Nyilván azt gondolta, milyen rosszul teszi a lánya, hogy a téli hidegben nyers, hideg jin-ételekkel él, ahelyett, hogy megfelelő meleg és hideg ételek kombinációját fogyasztaná, ahol a menüben a melegítő jang-ételeken van hangsúly.

A kínai családokban egyértelműen tudja mindenki, hogy mire mondjuk azt, hogy jin vagy jang étel, és azt is, hogy bármelyikből túl sokat eszünk, szervezetünk egyensúlya felborul, és megbetegszünk. Például ha valaki túl sok jang - melegítő, forró - ételt eszik, akkor jellemző tünetei lesznek: kiütések, lázas betegségek, gyomorégés, illetve ideges, hiperaktív, türelmetlen lehet. Ellenkezőleg pedig, túl egyoldalú jin - hideg, hűs - táplálék fogyasztása gyengít, és bágyadttá, feledékennyé, sápadttá tesz bennünket. A kiegyensúlyozott táplálkozás pedig minden betegségre gyógyír lehet.

Hideg, meleg, semleges

A kínaiak minden élelmiszert, ételféleséget besorolnak hideg, meleg vagy semleges természetűnek. A húsfélék, a hagymafélék, a fűszerek mind jang-tulajdonságúak (férfiasak), mert, melegítik a testet, erővel töltik el és élénkítik. A jin-félék (nőies), mint az uborka, a tofu vagy például a görögdinnye nyugtatnak, hűvös energiát közölnek. A rizsről és a halakról azt tartják, hogy semleges tulajdonságúak.
A főzési technikák szintén besorolhatók: a zsírban sütés, a roston sütés és a hirtelen melegítés mind jang technikák; míg a kíméletesebb főzési módok, mint a párolás, lassú gőzölés, főzés jin technikák. Egy harmonikus kínai menü így állhat hirtelen sült húsfélékből és lassan gőzölt zöldféléből, melyhez mindig kijár az egészet kiegyensúlyozó rizs. A nyugati konyha gyakrabban alkalmazza az ún. jang technikákat - hirtelen sütés -, és ritkábban a kíméletes módszereket. A nyugati emberek legtöbb baját, betegségét a kínaiak szerint ez okozza, azaz, hogy leginkább jang típusú ételeket esznek, és így is főznek egész évben. A kantoniak találták ki erre az ún. kiegyensúlyozó leveseket; a speciális tökös-répa levest, a dinnyelevest vagy a szójás húslevest hagyományosan az étkezés végén fogyasztják, mert ezek segítik az emésztést, méregtelenítenek és helyreállítják a szervezet egyensúlyát.

Az évszakokat szintén besorolják a jin és jang kategóriába. A jang - azaz meleg évszakokban, tavasszal és nyáron inkább a hideg energiát adó, hűsítő ételek javasoltak, például babcsírával készült ragu vagy tofu ételek, és sok gyümölcs. A hűvösebb jin téli és őszi hónapokban kerüljenek tányérunkra a nehezebb gulyások, tartalmas levesek, élénkítő fűszerekkel - fokhagymával, gyömbérrel - ízesített húsfélék. A makrobiotikus táplálkozás híveinek nem ismeretlen ez a felfogás, illetve az sem, hogy mindig az adott évszaknak megfelelő - az évnek abban az időszakában az adott földrajzi területen valóban elérhető, természetesen megtermő - ételféleségeket, zöldségeket fogyasszunk.

Hogy valóban mely ételféleségek jin és melyek jang tulajdonságúak, még Kínában is vita tárgyát képezik, akárcsak az egész jin-jang étkezési felfogás, melyről folyamatosan vitáznak a táplálkozáskutatók is. Az igaz, hogy évszázados hagyományai vannak ennek az elvnek, és hatásai annyiban mindenképp bizonyítottak, hogy a távol-keleti emberek sokkal tovább élnek, kevésbé hajlamosak a daganatos megbetegedések egyes típusaira, ritkák náluk a szív- és érrendszeri megbetegedések.
Bár az egyes élelmiszereket besorolhatjuk jin (nőies-hideg), jang (férfias-meleg), semleges csoportokba, a harmonikus táplálkozás mégsem intézhető el egyszerű bevásárlólistákkal. Sokkal közelebb kerülünk hozzá, ha megértjük az egyes élelmiszerek energetikai tulajdonságait, és ismerjük hatásukat szervezetünk működésére. Ha megkérdeznénk egy kínai embert, hogy miért pont azt a fűszert vagy zöldséget választotta az adott étkezéshez, nem biztos, hogy el tudná magyarázni "európai nyelven", ahogy én sem tudnám elmondani, hogy hogyan is kell biciklizni.

A nap felosztása

A tökéletes egyensúly eléréséhez azt is javasolják, hogy a napszakoknak megfelelően étkezzünk. A nap kezdetén, amikor minden "növekszik" és energiára van szüksége, a jang kerül előtérbe, ahogy a nap leszáll, és lenyugszik, a jin energiák veszik át a szerepet. A testünk ugyanezt a jin-jang ciklust követi a nap huszonnégy órájában. Alapszabály; akkor együnk, amikor jang fázisban vagyunk, a jin teljességéhez közeli időszakban nem szabad étkezni.
A jin-jang ciklus a következőképp alakul:
- éjféltől reggel hatig a jin lassan átadja a helyet a jangnak
- reggel hattól délig a jang a meghatározó
- déltől este hatig a jang lassan átadja a helyet a jinnek
- este hattól éjfélig a jin energiái hatnak.