A jin �s jang bek�lt�zik a konyh�ba

Amikor k�nai �tterembe megy�nk, akkor �rdemes r�b�zni magunkat vend�gl�t�inkra. Val�sz�n�, hogy nem �gy fogj�k az �teleket nek�nk kiv�lasztani, mint ahogy mi magunk tenn�nk. Nem t�laln�nak fel nek�nk egyf�le, mondjuk s�lt h�sf�l�t, �s nem v�lasztan�nak nek�nk ny�ri h�napban egy cs�p�s szecsu�ni marh�t. A keleti �ttermekben nem igaz�n m�k�dik a magyaros szeml�let; egyf�l�b�l k�rj�nk j� sokat. Akkor �rv�nyes�lnek igaz�n az �zek, �s akkor �rezz�k j�l magunkat, ha kev�s zs�rban s�lt �telt esz�nk, a h�sf�l�ket f�tt z�lds�ggel v�lasztjuk, az intenz�v �zeseket - �des, savany�, cs�p�s - semleges kieg�sz�t�kkel fogyasztjuk. Semmi m�st nem tesz�nk ilyenkor, mint kiegyens�lyozottan t�pl�lkozunk.

Grace Young gasztron�miai �r� az USA-ban, Wisdom of the Chinese Kitchen c�mmel megjelent, a k�nai gasztron�mi�r�l sz�l� k�nyv�ben sok �rdekeset olvashatunk a k�naiak b�lcsess�g�r�l, �s arr�l, hogy micsoda jelent�s�ge van a k�l�nf�le f�z�si technik�knak �s annak, hogy mikor milyen �telf�les�g ker�l a t�ny�runkba.
Grace besz�mol r�la, hogy amikor elk�lt�z�tt otthonr�l, a mam�ja rendszeresen felh�vta, hogy megtudakolja, mit fog vacsor�zni. Ha egy hideg t�li napon �pp sal�ta volt a v�lasz, Grace mam�ja csak v�szj�sl�an hallgatott a vonal m�sik v�g�n. Nyilv�n azt gondolta, milyen rosszul teszi a l�nya, hogy a t�li hidegben nyers, hideg jin-�telekkel �l, ahelyett, hogy megfelel� meleg �s hideg �telek kombin�ci�j�t fogyasztan�, ahol a men�ben a meleg�t� jang-�teleken van hangs�ly.

A k�nai csal�dokban egy�rtelm�en tudja mindenki, hogy mire mondjuk azt, hogy jin vagy jang �tel, �s azt is, hogy b�rmelyikb�l t�l sokat esz�nk, szervezet�nk egyens�lya felborul, �s megbetegsz�nk. P�ld�ul ha valaki t�l sok jang - meleg�t�, forr� - �telt eszik, akkor jellemz� t�netei lesznek: ki�t�sek, l�zas betegs�gek, gyomor�g�s, illetve ideges, hiperakt�v, t�relmetlen lehet. Ellenkez�leg pedig, t�l egyoldal� jin - hideg, h�s - t�pl�l�k fogyaszt�sa gyeng�t, �s b�gyadtt�, feled�kenny�, s�padtt� tesz benn�nket. A kiegyens�lyozott t�pl�lkoz�s pedig minden betegs�gre gy�gy�r lehet.

Hideg, meleg, semleges

A k�naiak minden �lelmiszert, �telf�les�get besorolnak hideg, meleg vagy semleges term�szet�nek. A h�sf�l�k, a hagymaf�l�k, a f�szerek mind jang-tulajdons�g�ak (f�rfiasak), mert, meleg�tik a testet, er�vel t�ltik el �s �l�nk�tik. A jin-f�l�k (n�ies), mint az uborka, a tofu vagy p�ld�ul a g�r�gdinnye nyugtatnak, h�v�s energi�t k�z�lnek. A rizsr�l �s a halakr�l azt tartj�k, hogy semleges tulajdons�g�ak.
A f�z�si technik�k szint�n besorolhat�k: a zs�rban s�t�s, a roston s�t�s �s a hirtelen meleg�t�s mind jang technik�k; m�g a k�m�letesebb f�z�si m�dok, mint a p�rol�s, lass� g�z�l�s, f�z�s jin technik�k. Egy harmonikus k�nai men� �gy �llhat hirtelen s�lt h�sf�l�kb�l �s lassan g�z�lt z�ldf�l�b�l, melyhez mindig kij�r az eg�szet kiegyens�lyoz� rizs. A nyugati konyha gyakrabban alkalmazza az �n. jang technik�kat - hirtelen s�t�s -, �s ritk�bban a k�m�letes m�dszereket. A nyugati emberek legt�bb baj�t, betegs�g�t a k�naiak szerint ez okozza, azaz, hogy legink�bb jang t�pus� �teleket esznek, �s �gy is f�znek eg�sz �vben. A kantoniak tal�lt�k ki erre az �n. kiegyens�lyoz� leveseket; a speci�lis t�k�s-r�pa levest, a dinnyelevest vagy a sz�j�s h�slevest hagyom�nyosan az �tkez�s v�g�n fogyasztj�k, mert ezek seg�tik az em�szt�st, m�regtelen�tenek �s helyre�ll�tj�k a szervezet egyens�ly�t.

Az �vszakokat szint�n besorolj�k a jin �s jang kateg�ri�ba. A jang - azaz meleg �vszakokban, tavasszal �s ny�ron ink�bb a hideg energi�t ad�, h�s�t� �telek javasoltak, p�ld�ul babcs�r�val k�sz�lt ragu vagy tofu �telek, �s sok gy�m�lcs. A h�v�sebb jin t�li �s �szi h�napokban ker�ljenek t�ny�runkra a nehezebb guly�sok, tartalmas levesek, �l�nk�t� f�szerekkel - fokhagym�val, gy�mb�rrel - �zes�tett h�sf�l�k. A makrobiotikus t�pl�lkoz�s h�veinek nem ismeretlen ez a felfog�s, illetve az sem, hogy mindig az adott �vszaknak megfelel� - az �vnek abban az id�szak�ban az adott f�ldrajzi ter�leten val�ban el�rhet�, term�szetesen megterm� - �telf�les�geket, z�lds�geket fogyasszunk.

Hogy val�ban mely �telf�les�gek jin �s melyek jang tulajdons�g�ak, m�g K�n�ban is vita t�rgy�t k�pezik, ak�rcsak az eg�sz jin-jang �tkez�si felfog�s, melyr�l folyamatosan vit�znak a t�pl�lkoz�skutat�k is. Az igaz, hogy �vsz�zados hagyom�nyai vannak ennek az elvnek, �s hat�sai annyiban mindenk�pp bizony�tottak, hogy a t�vol-keleti emberek sokkal tov�bb �lnek, kev�sb� hajlamosak a daganatos megbeteged�sek egyes t�pusaira, ritk�k n�luk a sz�v- �s �rrendszeri megbeteged�sek.
B�r az egyes �lelmiszereket besorolhatjuk jin (n�ies-hideg), jang (f�rfias-meleg), semleges csoportokba, a harmonikus t�pl�lkoz�s m�gsem int�zhet� el egyszer� bev�s�rl�list�kkal. Sokkal k�zelebb ker�l�nk hozz�, ha meg�rtj�k az egyes �lelmiszerek energetikai tulajdons�gait, �s ismerj�k hat�sukat szervezet�nk m�k�d�s�re. Ha megk�rdezn�nk egy k�nai embert, hogy mi�rt pont azt a f�szert vagy z�lds�get v�lasztotta az adott �tkez�shez, nem biztos, hogy el tudn� magyar�zni "eur�pai nyelven", ahogy �n sem tudn�m elmondani, hogy hogyan is kell biciklizni.

A nap feloszt�sa

A t�k�letes egyens�ly el�r�s�hez azt is javasolj�k, hogy a napszakoknak megfelel�en �tkezz�nk. A nap kezdet�n, amikor minden "n�vekszik" �s energi�ra van sz�ks�ge, a jang ker�l el�t�rbe, ahogy a nap lesz�ll, �s lenyugszik, a jin energi�k veszik �t a szerepet. A test�nk ugyanezt a jin-jang ciklust k�veti a nap huszonn�gy �r�j�ban. Alapszab�ly; akkor egy�nk, amikor jang f�zisban vagyunk, a jin teljess�g�hez k�zeli id�szakban nem szabad �tkezni.
A jin-jang ciklus a k�vetkez�k�pp alakul:
- �jf�lt�l reggel hatig a jin lassan �tadja a helyet a jangnak
- reggel hatt�l d�lig a jang a meghat�roz�
- d�lt�l este hatig a jang lassan �tadja a helyet a jinnek
- este hatt�l �jf�lig a jin energi�i hatnak.