Mg mindig tretlen npszersgnek rvendenek a vilg fitnesscentrumaiban a stepaerobik rk. Van bellk lassabb, fokozottabb zsrget hats, s lteznek dinamikus, intenzv llkpessg fokoz steptrningek is, amelyeken tbbszz kalria g el s akr egy liternyi svnyvz is lefolyik a torkunkon egy ra leprgse alatt.
Nhny alabamai sportkutat ksrleteket, mrseket vgzett a stepaerobikkal kapcsolatosan, s az albbi kvetkeztetsekre jutott:
|
A stepre fellpegets - s lelpegets - eredmnyekppen br nem n az alstest erszintje, st mg az ignybevett izmok llkpessge sem fokozdik, csak igen kis mrtkben, viszont gynyren fejldik a combfeszt, valamint a combhajlt izomcsoport erszintje kztti egyensly. Ez fontos szerepet jtszik egyes sportsrlsek megelzsben. |
|
A megfelelen levezetett steprn a koreogrfia, a hasznlt lpskombincik maximlisan alkalmazkodnak az rn alkalmazott zene temgyorsasghoz. Ez olyan alacsony percenknti temszmtl, mint a 128 BPM terjedhet akr 140-142-es gyorsasgig is halad, edzett rsztvevk esetben, ratpustl fggen. Egy biztos: a kutatk szerint a stepaerobik mg mindig a legbiztonsgosabb aerobikfajta, mg egy low impact - szkkensekkel nem jr - aerobikrnl is kevesebb srlsveszllyel jr. |
|
A legtbb aerobikos srls a talajra rsek erejbl fakad. A steplpcs mg trtn lelps azonban mg mindig kisebb erssg, mint egy egyszer futsnl, vagy szkkensekkel, ugrssokkal is jr (high-low combi) aerobikrn. A legtbb srlsveszllyel a steprn az n. - amgy ms aerobikrkon is alaplpsnek szmt - "lunge" mozdulatbl fakad (lsd kpek), melynek sorn nem kzvetlenl a lpcs mell lpnk le, hanem tvolabb grdl a talajra a talpunk. A mozdulat erteljesen ignybeveszi a vdli 3 izmt "magba gyjt" Achilles-nat, azt hirtelen megfeszti, a vdlit egy pillanatra megnyjtja. Rendszeres nyjtgyakorlatokkal, alapos bemelegtssel s fokozatos edzsterhelssel igyekezznk a srlsveszlyt a minimlisra cskkenteni! |
|
Egy stepra kalriaszksglett a legjobban a lpcs magassgnak lltsval fokozhatjuk. Lpcsmagassgtl fggen egy kb. 30-40 perces stepszakasz alkalmval akr 500 kalrit is elgethetnk. Az elgedett kalrik mennyisge fgg mg attl is, milyen az llkpessgnk s mennyi a sovny izomtmegnk. Egy jobb llkpessggel rendelkez, alacsony testzsr szzalkkal rendelkez ember tbb kalrit get el egy azonos testtmeg, kevsb edzett, zsrosabb embernl. Teht minl edzettebb vlunk, annl nagyobb lesz az energialeadsunk! | |