Az anorexia- �s a bulimia nervosa a k�t legfontosabb t�pl�lkoz�si rendelleness�g. Az ev�szavarok �si eredet�ek, az ut�bbi �vekben azonban egyre t�bben k�zdenek ezzel a betegs�ggel, �s a hivatalos orvostudom�ny is csak az elm�lt h�sz �vben kezdte komolyan venni �ket. Szakemberek felt�telezik, hogy a nem kiel�g�t� ev�si szok�sok felgyorsult elterjed�s�nek egyik oka az, hogy a divat �s a m�dia �ltal k�zvet�tett n�ide�l, az elm�lt �vsz�zadokban, de els�sorban az ut�bbi �vtizedekben egyre v�konyabb lett. A t�pl�lkoz�si zavarok manaps�g sokkal gyakrabban fordulnak el�, mint h�sz �vvel ezel�tt. A k�z�p- �s f�iskol�s/egyetemista kor� n�k k�r�ben az anorexia nervosa felt�telezett gyakoris�ga megk�zel�t�leg 1%, a bulimia nervos�� pedig a 4%-ot is el�ri. Ez azt jelenti, hogy a serd�l� �s fiatalfeln�tt l�nyok k�z�l minden huszadik ev�szavarban szenved. A f�rfiak k�r�ben mindk�t betegs�g jelent�sen ritk�bb, el�fordul�suk gyakoris�ga a n�kre jellemz� ar�nysz�m egytized�re tehet�. Az ev�si rendelleness�gek tipikusan serd�l� vagy fiatal feln�tt korban jelentkeznek. Az anorexia fiatalabb korban (tizen�ves kor eleje-k�zepe) alakul ki, mint a bulimia (tizen�ves kor v�ge, huszon�ves kor eleje). Egyes megfigyel�sek szerint a fejlett orsz�gokban �s a gazdagabb t�rsadalmi r�tegekben gyakoribbak ezek a betegs�gek - az anorexia nervosa a fejl�d� orsz�gokban szinte alig fordul el�. Azt is mefigyelt�k, hogy bizonyos foglalkoz�sok eset�n, amelyek megk�vetelik az alak- �s a s�ly szigor� karbantart�s�t �s fenntart�s�t (p�ld�ul modellek, t�ncosok, torn�szok) felt�n�en nagy gyakoris�ggal fordul el� valamelyik t�pl�lkoz�si zavar. A fiatalon anorexi�ban szenved� betegb�l gyakran lesz k�s�bb bulimi�s. B�r egy�rtelm�en egyik betegs�g sem vezethet� vissza egyetlen okra, l�teznek rizik�faktorok, melyek megl�te hajlamoss� teszik az egy�nt a betegs�gre. A szakemberek genetikai, biol�giai �s - term�szetesen - pszichol�giai mechanizmusokkal is pr�b�lj�k magyar�zni az ev�szavarokat. �r�k�lhet�s�gre vonatkoz� tanulm�nyok �s ikervizsg�latok genetikai hajlamot kimutattak ugyan, de konkr�t genetikai �r�k�lhet�s�get nem. Az egyes ideginger�let-�tviv� anyagok hat�s�n t�l a biol�giai elm�letek els�sorban az agyban tal�lhat� ideg k�zpont, a hipotalamusz szerep�t hangs�lyozz�k, amely a szervezet alapvet� funkci�inak - p�ld�ul az �tv�gynak �s a tests�lynak - a szab�lyoz�s��rt felel�s. Az ev�szavarra vonatkoz�an t�bb pszichol�giai magyar�zat is l�tezik. Az analitikus megk�zel�t�s szerint akiket gyerekkorukban s�lyos csal�di vagy egy�b lelki megr�zk�dtat�s, trauma �rt, p�ld�ul gyermekkor�ban fizikailag b�ntalmazt�k, esetleg szexu�lisan zaklatt�k, azokn�l nagyobb az es�ly a testk�pzavar �s az ehhez kapcsol�d� �n�rt�kel�si probl�m�k kialakul�s�ra. Sokan a negat�v gyerekkori tapasztalatok miatt el�gedetlenek a test�kkel, vagy ak�r �gy tagadj�k szexualit�sukat, hogy k�rosan lefogynak -megszabadulva ezzel n�ies form�jukt�l, a n�k m�sodlagos nemijelleg�re utal� jelekt�l (p�ld�ul cs�p�, mell). A mell�khat�sk�nt jelentkez� menstru�ci�-elmarad�s szint�n a nemtelens�g �rz�s�t t�mogatja. M�s vizsg�latok szerint gyakrabban fordul el� ev�si rendelleness�g azokn�l, akik maiximalista, teljes�tm�ny-orient�lt csal�dban n�nek fel, �s a koplal�ssal vagy az �nh�nytat�ssal legal�bb a saj�t test�k feletti kontrolt gyakorolhatj�k. Szoci�lpszichol�giai megk�zel�t�s szerint nagyon fontos szerepet j�tszik az ev�szavarok kialakul�s�ban - f�leg a 60-as �vek k�rny�k�n Twiggy, a h�res angol modell divatvil�gba val� bevonul�sa ut�n - a szt�rok �s modellek vil�g�ban eluralkod� szinte csontsov�ny n�ide�l. N�pszer� gyermekj�t�kokban is egyre ink�bb felfedezhetj�k ennek az �j eszm�nyk�pnek a jeleit, mint p�ld�ul a Barbie baba �s ut�nzatai eset�ben. A mai modellek, sz�ps�gkir�lyn�k, szin�szn�k nagy r�sze (a s�ly �s magass�gm�retei alapj�n) ev�si zavarral k�zd, m�gis �ket �ll�tja nap mint nap a n�k el� p�ldak�pk�nt a m�dia. Ezt a feltev�st t�mogatja az a megfigyel�s is, hogy a fejl�d� orsz�gokban, ahol a m�di�nak j�val kisebb szerep jut, sokkal ritk�bbak az ev�szavarok. Meg Ryan sz�n�szn� Adriana Sklenarikova modell A Brit Eg�szs�g�gyi Szervezet az "Ev�si rendelleness�gek, testk�p �s m�dia" c�m� terjedelmes cikkben �lesen t�madta a m�di�t �s a divatipart az ev�szavarokra gyakorolt hat�suk miatt. Arra volna sz�ks�g, "hogy a telev�zi� �s a divatlapok val�szer�bb testar�nyokat mutassanak be", �ll�tja a cikk. "Az elm�lt h�sz �ves ut�nk�vet�ses vizsg�latok alapj�n a (t�pl�lkoz�si zavarok miatti) hal�loz�si ar�ny durv�n a 15-20 sz�zal�kot is el�ri." A cikk �gy folytat�dik: "Az elm�lt n�h�ny �vben a t�rsadalmilag elfogadott ide�lis testalkat egyre sov�nyabb� v�lt, sokkal v�konyabb�, mint az �tlagos lakoss�g testalkata. Ett�l a n�k k�v�rnek �s neh�znek �rzik magukat." �me n�h�ny a cikk j�tan�csaib�l: 1. A m�di�nak, mint inform�ci�-csatorn�nak felel�ss�gteljesebb hozz��ll�st kellene tan�s�tania - nem szabadna t�ls�gosan sov�ny n�ket topmodellek�nt felt�ntetni, hanem ehelyett a testk�pek sokkal val�s�gh�bb palett�j�t kellene felvonultatni. 2. El kellene vetni azt a szok�st, hogy sov�ny n�k rekl�mozz�k a term�keket. 3. Eg�szs�g�gyi szak�rt�ket kellene alkalmazni a m�di�ban, akik felh�vn�k a programk�sz�t�k figyelm�t arra, hogy a k�perny�n szerepl� szem�lyek alkata m�rt�ktelen fogy�k�r�z�sra �szt�n�zheti a fiatalokat. 4. Az eg�szs�g�gyi szakemberek feladata volna, hogy a fiatalokat befoly�sol�, alapvet� t�pl�lkoz�si k�rd�sekre vonatkoz� tudatoss�got n�velj�k. 5. A gyerekekkel �s tin�dzserekkel foglalkoz� eg�szs�g�gyi gondoz�knak k�teless�g�k nyomat�kos�tani, hogy a di�t�z�s nem mindennapi rutin, hanem csak sz�ks�g eset�n kell alkalmazni. Amennyiben a fogy�k�ra indokolt, egy�rtelm�, el�rhet� �s biol�giailag megfelel� c�lokat kell fel�ll�tani. Az ev�szavarok eset�ben a gy�gym�dok k�z�l a viselkedk�ster�pia a legsikeresebb, melynek sor�n els� l�p�sk�nt tudatos�tani kell a beteggel, hogy amit csin�l az nem eg�szs�ges, �s meg kell gy�zni a ter�pi�ban val� r�szv�telre. Ez �ltal�ban nagyon neh�z, hiszen a p�ciens gyakran ellen�ll a kezel�snek: p�ld�ul �jszaka a k�rtermet szinte test�p�t� szalonn� form�lva, a betegek megfesz�t� tornagyakorlatokat v�geznek, hogy a napi bevitt "rengeteg" kal�riamennyis�get letorn�zz�k. A viselked�ster�pia mellett a p�ciensnek �tkez�si napl�t kell vezetnie, amelybe mindig pontosan r�gz�ti, mikor, hol, mit �s mennyit evett, �s hogy milyen �rz�sek t�rsultak az �tkez�shez. Amennyiben mindez nem hoz v�ltoz�st, gy�gyszeres kezel�ssel eg�sz�tik ki a ter�pi�t. A betegek egy r�sz�n�l el�fordulhat visszaes�s is, de ter�pi�s kezel�s mellett ez mindig egyre ritk�bban t�rt�nik meg, �s mindig egyre r�videbb ideig tart. A kezel�s hat�sos lehet n�h�ny h�nap alatt is, de n�ha eltarthat �vekig - ez t�bbek k�zt att�l f�gg, mennyi ideje kezd�d�tt, �s mi�rt alakult ki a betegs�g. Min�l kor�bban veszik �szre a t�neteket a csal�d vagy a bar�tok, �s min�l ink�bb t�mogatj�k a p�cienst, ann�l nagyobb az es�ly a teljes gy�gyul�sra.