A sport karbantartja az �r- �s csontrendszert, ell�tja a testet a napi k�zdelmekhez elegend� t�relemmel �s energi�val. �nuralomra, kitart�sra, �nbecs�l�sre nevel. Seg�t koncentr�lni, kezelni a konfliktusokat, k�pes kir�ngatni m�g a depresszi�b�l is.

A sport felbecs�lhetetlen hat�ssal van az agym�k�d�sre, mivel olyan h�rviv� anyagokat (dopamin �s szerotonin) szabad�t fel a szervezetben, amelyek j� k�z�rzetet teremtenek. Akt�v fizikai megterhel�s sor�n t�bbek k�z�tt a boldogs�g�rt felel�s endorfinhormon is nagy mennyis�gben termel�dik. Az ut�bbi �vekben az orvosok �s a pszichol�gusok is felismert�k: a fizikai aktivit�s er�s�ti a ment�lis k�pess�geket, valamint bizony�that�an jav�tja a rossz lelki�llapotot. Mindenfajta lelki nyavaly�kra, szerelmi b�natokra �s egy�b vesztes�gekre gy�gy�t� hat�ssal b�r.

A gyerekek �szt�n�sen tudj�k ezt. Mintha ismern�k a sport�lettan tudom�ny�t, az izomfejleszt�, aerob �s anaerob mozg�sok v�ltakoz�s�nak �lettani hat�sait, a k�zd�- �s csapatsportok szem�lyis�gfejleszt� lehet�s�geit, s�t mintha az �ll�k�pess�get, illetve a robban�konys�got fejleszt� mozg�sokr�l is olvastak volna tudom�nyos �rtekez�seket. Ha hagyj�k �ket szabadon mozogni, napi tev�kenys�geik k�z� pontosan annyi rohang�l�st, f�ra m�sz�st, hint�z�st, fociz�st, bukfencez�st iktatnak be, amennyire eg�szs�ges testi �s szellemi fejl�d�s�kh�z sz�ks�g�k van.

A probl�m�k azonban m�r kisiskol�s korban elkezd�dnek, amikor naponta minimum n�gyszer negyven�t percet kell mozdulatlanul egy helyben �lni�k. S akkor m�g a h�zi feladatok elv�gz�s�r�l �s a lassan napi h�rom �r�t el�r� telev�zi�z�sr�l, p�c�z�sr�l nem is besz�lt�nk. A nagy mozg�sig�ny� gyerekek erre rosszul reag�lnak. R�szben bel�l�k lesznek az alulteljes�t�, magatart�s-zavarosnak b�lyegzett vagy csup�n fej- �s hasf�j�s gyerekek. Az ideges, a konfliktusokat nehezen kezel�, altat�kon, nyugtat�kon �l�, rosszkedv� feln�ttek.

Term�szetesen nem mindegy, hogy melyik �letkorban �s milyen testi fel�p�t�s, fizikai kond�ci� mellett kezd�nk el sportolni. S az sem, mi�rt.

Azt mindenki tudja, hogy bizonyos testi probl�m�kra m�s �s m�s sport javasolhat�. Az �r�k�sen h�tf�j�ssal, gerincprobl�m�kkal k�zd�knek gy�gyszer az �sz�s, de m�reg a fut�s. A magas v�rnyom�ssal �l�knek remek ter�pia a j�ga, de ellenjavallt p�ld�ul a tenisz. Az viszont tal�n kev�sb� nyilv�nval�, hogy a lelki eredet� probl�m�kra is k�l�nb�z�, s�t a lelkialkatok szerint is m�s �s m�s mozg�sfajt�k aj�nlhat�k. N�zz�nk meg n�h�nyat ezek k�z�l.

Nehezen �sszpontos�t?

T�net
A t�l sok, illetve t�l monoton munk�nak, �ltal�ban a szellemi �s lelki t�lterhelts�gnek egyik legbiztosabb jele az, ha k�ptelenek vagyunk feladatainkra megfelel� intenzit�ssal, el�g ideig figyelni. A koncentr�ci�s zavarok el�sz�r csak figyelmetlens�gnek t�nnek. K�s�bb zavar� feled�kenys�g is t�rsul hozz�juk. N�ha csup�n egy n�v, egy telefonsz�m nem jut az esz�nkbe, k�s�bb azonban fontos tal�lkoz�kat is elfelejt�nk. Romlik munkateljes�tm�ny�nk, �s a legegyszer�bb feladatok megold�sa is neh�zs�get okoz.

Oka
A sportpszichol�gusok szerint a koncentr�l�k�pess�g alapvet� felt�tele, hogy a k�ztiagyban dopamin termel�dj�n. Ahhoz azonban, hogy ez az �llapot tart�s maradjon, meg kell tanulnunk a dolgokat sz�vvel-l�lekkel csin�lni. A szakemberek tapasztalatai szerint ezt a fajta cselekedeti kontrollt gyermekkorban a legk�nnyebb elsaj�t�tani, de feln�ttkorban sem k�s� elkezdeni.

Els�k�nt arra van sz�ks�g, hogy az �sszpontos�t�s egy bizonyos alapszintre jusson el. Ennek el�r�s�hez olyan sport�gak aj�nlottak, melyek �szt�nz�leg hatnak.

Aj�nlott sport
A szakemberek f�leg a csapatsportokat (kos�rlabda, k�zilabda, foci) aj�nlj�k, hiszen a csoport mag�val ragad, �s a versenyszellem �rzelmi fesz�lts�gben tartja a r�sztvev�ket.

T�l zaklatott?

T�net
Az egyik leggyakoribb n�i panasz. Nehezen meghat�rozhat� lelki�llapot. Valamif�le t�lzott �rz�kenys�g, amikor minden apr� s�relem miatt els�rjuk magunkat, a feladataink elv�gezhetetlen�l neh�znek l�tszanak, a nap t�l hossz�nak, az �jszaka az igazi pihen�shez r�vidnek t�nik. Amikor nehezen alszunk el, �s �lmos f�radtan �bred�nk fel.

Oka
Leggyakrabban a megfelel� mennyis�g� �s intenzit�s� pihen�s �s a mindenki sz�m�ra n�lk�l�zhetetlen siker�lm�ny hi�nya. Az, ha t�bbet v�llunk, mint amennyit k�pesek vagyunk j�l elv�gezni. A zaklatotts�g gyakori oka lehet a maximalizmus. Annak a k�pess�gnek a hi�nya, amellyel nemet tudunk mondani valamilyen k�r�sre.

Aj�nlott sport
Hasznosak lehetnek a meditat�v, a l�nyegl�t�st, relax�ci�t fejleszt� sport�gak, mint pl. a tai-chi �s a t�kvand�. Aki valamely t�vol-keleti k�zd�sport mellett d�nt, annak a m�g�tte �ll� filoz�fi�val is �rdemes megismerkednie. Ezek �ltal�ban a jin �s jang egyens�ly�r�l, valamint az „itt �s most” meg�l�s�r�l sz�lnak.

Nincs kedve semmihez?

T�net
Egy mindent els�pr� szerelem, egy nehezen megszerzett munka, neh�z vizsgaid�szak, �v v�gi hajr� ut�n szokott kialakulni. Illetve olyan hosszan tart�, hi�baval� k�zdelem ut�n, mint egy h�napokig foly� sikertelen �ll�skeres�s vagy megoldhatatlannak l�tsz� anyagi z�rzavar. Amikor nem tal�lunk �r�m�t semmiben. Nincs kedv�nk otthonr�l kimozdulni, nem v�gyunk t�rsas�gba, nem k�t le semmif�le k�nyv, film. F�radtnak �s cs�ny�nak �rezz�k magunkat.

Oka
Kev�s napf�ny, helytelen t�pl�lkoz�s, kih�v�sok n�lk�li munka, �rzelmi energiahi�ny.

Aj�nlott sport
Gyors seg�ts�get �g�rnek az extr�m sportok – sziklam�sz�s, s�el�s, raftingol�s, hegyi ker�kp�roz�s –, amelyek azonnali �s teljes �sszpontos�t�st ig�nyelnek. Nem mindenkinek van lehet�s�ge, k�pess�ge, b�tors�ga azonban ezekre a mozg�sfajt�kra. J� hat�s� lehet b�rmely bonyolultabb koreogr�fi�j� aerobik vagy a divatos teremker�kp�roz�s kipr�b�l�sa is.

Lebecs�li �nmag�t?

T�net
A boldogs�g egyik legalapvet�bb akad�lya az, ha az ember nem k�pes �nmag�t szeretni �s elfogadni. Ez a legt�bbsz�r a gyerekkorb�l hozott �n�rt�kel�si probl�ma a siker �tj�ba �ll. F�l�nkk� tesz �s azt eredm�nyezi, hogy k�pess�geink alatt teljes�t�nk.

Oka
Legt�bbsz�r az, hogy gyerekkorunkban sz�leink keveset dics�rtek. Feln�ttkorban pedig a siker�lm�nyek hi�nya, illetve az egyenl�tlen p�rkapcsolat.

Aj�nlott sport
A szakemberek v�lem�nye megegyezik abban, hogy a sportban el�rt sikerek az �let m�s ter�letein is b�tor�tanak. Minden olyan mozg�sforma megfelel�, amely er�s�ti az �nuralmat a test f�l�tt. K�l�n�sen aj�nlott a tai-chi, a t�kvand� �s a j�ga, de az olyan modern mozg�sform�k is, mint p�ld�ul a pilates-torna. Helyes �n�rt�kel�st lehet tanulni azokban a sportokban, ahol nem az ellenf�llel szembeni k�zd�s, hanem egy kit�z�tt feladat el�r�se a c�l. Ilyen p�ld�ul az atl�tika mindegyik �ga.

Ment�lis tr�ning A sportpedag�gusok �s -pszichol�gusok r�j�ttek, hogy nemcsak a p�ly�n vagy edz�teremben lehet mozdulatokat gyakorolni, hanem otthon, k�nyelmesen a fotelban �lve is. A l�nyeg, hogy hunyjuk le a szem�nket, k�pzelj�k el a k�rd�ses mozdulatsort. Ugyan�gy, ahogyan a val�s�gban, a s�p�ly�n, edz�teremben csin�ln�nk. Min�l ink�bb koncentr�lunk, ann�l jobb. A m�dszert egy sv�d kutat� m�g a hetvenes �vekben dolgozta ki, �s az�ta is hat�sosan alkalmazz�k.