A sport karbantartja az ér- és csontrendszert, ellátja a testet a napi küzdelmekhez elegendő türelemmel és energiával. Önuralomra, kitartásra, önbecsülésre nevel. Segít koncentrálni, kezelni a konfliktusokat, képes kirángatni még a depresszióból is.

A sport felbecsülhetetlen hatással van az agyműködésre, mivel olyan hírvivő anyagokat (dopamin és szerotonin) szabadít fel a szervezetben, amelyek jó közérzetet teremtenek. Aktív fizikai megterhelés során többek között a boldogságért felelős endorfinhormon is nagy mennyiségben termelődik. Az utóbbi években az orvosok és a pszichológusok is felismerték: a fizikai aktivitás erősíti a mentális képességeket, valamint bizonyíthatóan javítja a rossz lelkiállapotot. Mindenfajta lelki nyavalyákra, szerelmi bánatokra és egyéb veszteségekre gyógyító hatással bír.

A gyerekek ösztönösen tudják ezt. Mintha ismernék a sportélettan tudományát, az izomfejlesztő, aerob és anaerob mozgások váltakozásának élettani hatásait, a küzdő- és csapatsportok személyiségfejlesztő lehetőségeit, sőt mintha az állóképességet, illetve a robbanékonyságot fejlesztő mozgásokról is olvastak volna tudományos értekezéseket. Ha hagyják őket szabadon mozogni, napi tevékenységeik közé pontosan annyi rohangálást, fára mászást, hintázást, focizást, bukfencezést iktatnak be, amennyire egészséges testi és szellemi fejlődésükhöz szükségük van.

A problémák azonban már kisiskolás korban elkezdődnek, amikor naponta minimum négyszer negyvenöt percet kell mozdulatlanul egy helyben ülniük. S akkor még a házi feladatok elvégzéséről és a lassan napi három órát elérő televíziózásról, pécézésről nem is beszéltünk. A nagy mozgásigényű gyerekek erre rosszul reagálnak. Részben belőlük lesznek az alulteljesítő, magatartás-zavarosnak bélyegzett vagy csupán fej- és hasfájós gyerekek. Az ideges, a konfliktusokat nehezen kezelő, altatókon, nyugtatókon élő, rosszkedvű felnőttek.

Természetesen nem mindegy, hogy melyik életkorban és milyen testi felépítés, fizikai kondíció mellett kezdünk el sportolni. S az sem, miért.

Azt mindenki tudja, hogy bizonyos testi problémákra más és más sport javasolható. Az örökösen hátfájással, gerincproblémákkal küzdőknek gyógyszer az úszás, de méreg a futás. A magas vérnyomással élőknek remek terápia a jóga, de ellenjavallt például a tenisz. Az viszont talán kevésbé nyilvánvaló, hogy a lelki eredetű problémákra is különböző, sőt a lelkialkatok szerint is más és más mozgásfajták ajánlhatók. Nézzünk meg néhányat ezek közül.

Nehezen összpontosít?

Tünet
A túl sok, illetve túl monoton munkának, általában a szellemi és lelki túlterheltségnek egyik legbiztosabb jele az, ha képtelenek vagyunk feladatainkra megfelelő intenzitással, elég ideig figyelni. A koncentrációs zavarok először csak figyelmetlenségnek tűnnek. Később zavaró feledékenység is társul hozzájuk. Néha csupán egy név, egy telefonszám nem jut az eszünkbe, később azonban fontos találkozókat is elfelejtünk. Romlik munkateljesítményünk, és a legegyszerűbb feladatok megoldása is nehézséget okoz.

Oka
A sportpszichológusok szerint a koncentrálóképesség alapvető feltétele, hogy a köztiagyban dopamin termelődjön. Ahhoz azonban, hogy ez az állapot tartós maradjon, meg kell tanulnunk a dolgokat szívvel-lélekkel csinálni. A szakemberek tapasztalatai szerint ezt a fajta cselekedeti kontrollt gyermekkorban a legkönnyebb elsajátítani, de felnőttkorban sem késő elkezdeni.

Elsőként arra van szükség, hogy az összpontosítás egy bizonyos alapszintre jusson el. Ennek eléréséhez olyan sportágak ajánlottak, melyek ösztönzőleg hatnak.

Ajánlott sport
A szakemberek főleg a csapatsportokat (kosárlabda, kézilabda, foci) ajánlják, hiszen a csoport magával ragad, és a versenyszellem érzelmi feszültségben tartja a résztvevőket.

Túl zaklatott?

Tünet
Az egyik leggyakoribb női panasz. Nehezen meghatározható lelkiállapot. Valamiféle túlzott érzékenység, amikor minden apró sérelem miatt elsírjuk magunkat, a feladataink elvégezhetetlenül nehéznek látszanak, a nap túl hosszúnak, az éjszaka az igazi pihenéshez rövidnek tűnik. Amikor nehezen alszunk el, és ólmos fáradtan ébredünk fel.

Oka
Leggyakrabban a megfelelő mennyiségű és intenzitású pihenés és a mindenki számára nélkülözhetetlen sikerélmény hiánya. Az, ha többet vállunk, mint amennyit képesek vagyunk jól elvégezni. A zaklatottság gyakori oka lehet a maximalizmus. Annak a képességnek a hiánya, amellyel nemet tudunk mondani valamilyen kérésre.

Ajánlott sport
Hasznosak lehetnek a meditatív, a lényeglátást, relaxációt fejlesztő sportágak, mint pl. a tai-chi és a tékvandó. Aki valamely távol-keleti küzdősport mellett dönt, annak a mögötte álló filozófiával is érdemes megismerkednie. Ezek általában a jin és jang egyensúlyáról, valamint az „itt és most” megéléséről szólnak.

Nincs kedve semmihez?

Tünet
Egy mindent elsöprő szerelem, egy nehezen megszerzett munka, nehéz vizsgaidőszak, év végi hajrá után szokott kialakulni. Illetve olyan hosszan tartó, hiábavaló küzdelem után, mint egy hónapokig folyó sikertelen álláskeresés vagy megoldhatatlannak látszó anyagi zűrzavar. Amikor nem találunk örömöt semmiben. Nincs kedvünk otthonról kimozdulni, nem vágyunk társaságba, nem köt le semmiféle könyv, film. Fáradtnak és csúnyának érezzük magunkat.

Oka
Kevés napfény, helytelen táplálkozás, kihívások nélküli munka, érzelmi energiahiány.

Ajánlott sport
Gyors segítséget ígérnek az extrém sportok – sziklamászás, síelés, raftingolás, hegyi kerékpározás –, amelyek azonnali és teljes összpontosítást igényelnek. Nem mindenkinek van lehetősége, képessége, bátorsága azonban ezekre a mozgásfajtákra. Jó hatású lehet bármely bonyolultabb koreográfiájú aerobik vagy a divatos teremkerékpározás kipróbálása is.

Lebecsüli önmagát?

Tünet
A boldogság egyik legalapvetőbb akadálya az, ha az ember nem képes önmagát szeretni és elfogadni. Ez a legtöbbször a gyerekkorból hozott önértékelési probléma a siker útjába áll. Félénkké tesz és azt eredményezi, hogy képességeink alatt teljesítünk.

Oka
Legtöbbször az, hogy gyerekkorunkban szüleink keveset dicsértek. Felnőttkorban pedig a sikerélmények hiánya, illetve az egyenlőtlen párkapcsolat.

Ajánlott sport
A szakemberek véleménye megegyezik abban, hogy a sportban elért sikerek az élet más területein is bátorítanak. Minden olyan mozgásforma megfelelő, amely erősíti az önuralmat a test fölött. Különösen ajánlott a tai-chi, a tékvandó és a jóga, de az olyan modern mozgásformák is, mint például a pilates-torna. Helyes önértékelést lehet tanulni azokban a sportokban, ahol nem az ellenféllel szembeni küzdés, hanem egy kitűzött feladat elérése a cél. Ilyen például az atlétika mindegyik ága.

Mentális tréning A sportpedagógusok és -pszichológusok rájöttek, hogy nemcsak a pályán vagy edzőteremben lehet mozdulatokat gyakorolni, hanem otthon, kényelmesen a fotelban ülve is. A lényeg, hogy hunyjuk le a szemünket, képzeljük el a kérdéses mozdulatsort. Ugyanúgy, ahogyan a valóságban, a sípályán, edzőteremben csinálnánk. Minél inkább koncentrálunk, annál jobb. A módszert egy svéd kutató még a hetvenes években dolgozta ki, és azóta is hatásosan alkalmazzák.