Makrobiotika, vagyis a hossz� �let.

Jap�nban �lt bar�tnõmet k�rdeztem, hogy tudja-e mi a makrobiotika? Nemmel v�laszolt. Ezt ann�l is �rdekesebbnek tartottam, mivel a jap�nokr�l �gy tartj�k, hogy viszonylag eg�szs�gesen, �s hosszan �lnek, ami a makrobiotikus �tkez�sen alapul. Amint azonban belemelegedt�nk, hogy hol, milyen �lelmiszer alapanyagokat lehet kapni, �s hol k�sz�tik megfelelõen a jap�n �teleket r�j�tt, hogy ugyanarr�l a dologr�l besz�l�nk. Nem v�letlen�l �ll�tj�k hogy a ''legtiszt�bb'' �tkez�si m�d, amely- ha valaki megismerkedik vele- r�j�n, hogy olyan ham�ni�ra lel, mely f�ldi �let�nkben a legk�v�natosabb.
Sejthetj�k, hogy a hossz�, eg�szs�ges �let nem csup�n az �tkez�srõl, hanem egy bizonyos �letform�r�l is sz�l. Mint keleten mindennek, ennek az �letform�nak is megvan a szellemi alapja, ez pedig a taoizmus. Ez az õsi vil�gn�zet, melynek az ar�nyokhoz is k�ze van a harm�ni�r�l, a Yin �s a Yang egyens�ly�r�l sz�l. Amennyiben harm�ni�ban �l�nk szellemi �s fizikai szinten, akkor biztos�tjuk eg�szs�g�nket. Az eg�szs�ges �letet a t�pl�lkoz�sunkban a hagyom�nyokon kereszt�l, de az egy�ni k�l�nbs�gek figyelembe v�tel�vel �rj�k el. Alapja nagyr�szt a gabonaf�l�k 50-60%-ban, majd a z�lds�gek 30-40%-ban, �s v�g�l 10%-ban a h�velyesek. Figyelembe kell venni az �vszakok, valamint a sz�nek a hõm�rs�klet v�ltoz�s�t, a vil�gt�jakat, az �rz�kszervek mûkd�s�t, az �t alap�zt.
T�len meleg �teleket kell enn�nk, m�g a gy�m�lcs�ket is meleg�tj�k. (s�lt t�k, s�lt gesztenye) Olagos magvakat, fûszereket, s�t, fõtt gabon�t adhatunk a szervezetnek, melyek mind meleg�tenek.Tavasszal, az �jrakezd�shez energi�ra van sz�ks�g�nk. Cs�r�zott magvakra, friss hajt�sokra. Cs�kkenthetj�k a s�t�s, fõz�s, p�rol�s idej�t. A ny�ri meleg yang energi�t ad, mely t�zes, forr�, ilyenkor sok nyers �lelmiszert ehet�nk. Nem aj�nlatos viszont a hideg ital, ink�bb meleg te�kat igyunk. Õsszel hosszabban fõzz�k �teleinket �s t�bbet fûszerezz�nk. K�sz�ts�nk Nituk�t, amely hossz�ra v�gott z�lds�gekbõl �ll, amelyeket olajon megpr�tunk, kev�s v�zzel p�rolunk �s akkor fogyasszuk, amikor elp�rolog r�la a v�z.
V�gezet�l hadd osszak meg �n�kkel egy napi men�t Mina Dobic ,,Gy�ny�rû �letem'' c.k�nyv�bõl, melyben elmes�li, hogy a makrobiotika seg�ts�g�vel, hogyan gy�gyult ki r�kos betegs�g�bõl:

Reggeli:
Misz�leves: hagyma, s�rgar�pa, k�poszta, mochi, wakame alga vagy egy lap nori alga
Gabona: r�vid szemû barna rizs �s teljes �rt�kû �rpa kombuval megfõzve �s k�t szelet p�rolt z�lds�g
Feh�rje. s�tõt�k azuki babbal �s kombuval megfõzve (sz�les, vastag, s�t�tz�ld tengeri n�v�ny)
Pr�selt sal�ta: k�poszta piros retekkel, tengeri s�ban barna rizsecettel
Gõz�lt z�lds�g: kelk�poszta, azukibab-tea
Brokkolileves, �desrizs, sz�r�tott gesztenye

Jin �s jang

Mi�rt van az, hogy ugyanaz a helysz�n, �tel, napsug�r, vagy b�rmi m�s m�sk�pp hat az emberekre, illetve betegs�geket okoz? Gondoltak m�r arra, hogy ezek a dolgok a saj�t test�nk �llapot�b�l fakadnak? Hogy a szervezet�nk egyens�ly�nak megboml�sa a felelõs a kialakult betegs�gek�rt? Vannak olyan filoz�fi�k, amelyek hat�rozottan ezt �ll�tj�k �s vannak olyan emberek, akik ilyen elvek alapj�n �lnek.

A jin-jang k�r elsõdleges jelk�pe a taoista filoz�fi�nak. A vil�got fenntart� ellent�tes erõk egyens�ly�t szimboliz�lja. A jin a passz�v, negat�v erõ, amelyet a nõi elvet jelk�pezõ fekete sz�n �br�zol, a jang pedig a pozit�v, akt�v erõ, amelyet a f�rfiass�g feh�r sz�ne jelez. Harm�nia csak akkor j�het l�tre, ha a k�t erõ egyens�lya t�k�letes. A jin-jang erõp�rnak megvan a maga sz�let�s�nktõl meghat�rozott egyens�lya, �s ha ez megv�ltozik, akkor jelentkezik az egyes emberekn�l az elh�z�s, vagy �pp a k�ros s�lycs�kken�s; az �tv�gytalans�g vagy a fal�nks�g.
A jin nõies, m�g a jang f�rfias t�pust jelen�ti meg. Mindenkinek meg van a genetikusan meghat�rozott, egy�ni, ide�lis s�lya, hiszen mindenkinek m�s jellegû az anyagcser�je, a testfel�p�t�se. Nem biztos, hogy ez a tests�ly megfelel egy �tlagos - m�g kev�sb� a divat dikt�lta - norm�nak, de az illetõ ezzel �rzi mag�t a legkellemesebben. A feng shui felfog�sa szerint a jin-jang elemek erõs�t�s�vel, illetve gyeng�t�s�vel befoly�solhatjuk, alak�thatjuk a szem�lyis�g�nket �s a tests�lyunkat, de csak bizonyos hat�rokon bel�l. A taoizmus a jin-jang fogalmak szerint rendszerezi a vil�got �s a t�pl�lkoz�sban az �lelmiszerek tulajdons�gait, a makrobiotika pedig ezt a rendszert haszn�lja a t�pl�lkoz�s harmonikuss� t�tel�hez.
A makrobiotika t�pl�lkoz�si logik�ja szerint teh�t t�pl�l�kainkat �gy kell megv�logatnunk, elk�sz�ten�nk, hogy azok �sszhangban �s egyens�lyban legyenek k�lsõ �s belsõ saj�ts�gainkkal, szûkebb �s t�gabb k�rnyezet�nkkel.
A k�vetkezõ felsorol�sb�l mindenki eld�nthetõ hogy alapvetõen a jin vagy a jang t�pusba tartozunk-e.

Ha jin t�pus�ak vagyunk:
- rendszeresen, lehetõleg ugyanabban az idõben egy�nk
- naponta egyszer, de ink�bb k�tszer fogyasszunk meleg, fõtt �telt;
- haszn�ljunk sokf�le fûszert az �zes�t�shez;
- a h�sokat �s a z�lds�gf�l�ket apr�ra v�gva k�sz�ts�k;
- soha ne haszn�ljunk zs�rt, ink�bb olajon, szeszben p�rolt �teleket k�sz�ts�nk;
- sokat te�zzunk, igyunk friss gy�m�lcsleveket;
- ide�lis t�pl�l�k a rizs, a k�les, a zab �s a z�lds�gek, de nem nyersen;
- tilos a j�gben hût�tt �telek �s italok fogyaszt�sa.

Ha jang t�pus�ak vagyunk:
- sok nyers z�lds�get �s gy�m�lcs�t fogyasszunk;
- sz�munkra nem fontos a meleg, fõtt �tel;
- lehetõleg kev�s h�st egy�nk;
- tart�zkodjunk az erõs fûszerektõl;
- min�l t�bb tejf�l�t vagy tejterm�ket fogyasszunk, a fõzel�kf�l�ket ink�bb tejsz�nnel k�sz�ts�k tejf�l helyett;
- a h�sok mell� a k�ret p�rolt, f�lig fõtt z�lds�g legyen;
- nincs sz�ks�ged sok folyad�kra;
- tilos az �getett szeszes italok fogyaszt�sa.

A makrobiotikus t�pl�lkoz�s harm�ni�ra t�rekvõ jelleg�n�l fogva ker�li a sz�lsõs�ges, t�lzottan jin vagy jang tulajdons�g� �lelmiszereket. Fõ �telei a gabonaf�l�k, amelyek az ember õsi t�pl�l�kai l�v�n kiegyes�lyozott, komplex hat�s� �lelmiszerek. A gabonaf�l�k az �tkez�s 50-60%-�t teszik ki, a z�lds�gek nagyj�b�l ennek fel�t. A h�velyesek a t�pl�l�k tov�bbi 5-10 %-�t jelentik. Term�szetesen a makrobiotikus �trend is nagy figyelmet ford�t az �vszaknak megfelelõ gy�m�lcs�k, a magvak �s a csonth�jasok fogyaszt�s�ra. Az �zeken k�v�l a sz�nek sem elhanyagolhat�k a makrobiotikus t�pl�lkoz�sban.