Meg kell eml�teni egy �j kelet� zavart, a f�rfiakra jellemz� inverz anorexi�t, vagy �jabb nev�n izomdiszmorfi�t. Erre az anorexi�ban �szlelhet� t�netek ford�tottja jellemz�: test�p�t� f�rfiakban jelentkezik, akik igen izmos test�k ellen�re sov�nynak tartj�k magukat (ford�tott testk�pzavar), szteroidokat haszn�lnak, sz�gyellik v�lt sov�nys�gukat. A k�nyszeres testedz�s kit�lti �let�ket, a szteroid-ab�zus komoly sz�v�dm�nyekhez vezethet. Ezt a zavart mind�ssze 1993-ban �rt�k le, ma m�g rejtett zavar, v�rhat�an egyre ink�bb el�t�rbe ker�l.

Luk�cs Liza, Dr. T�ry Ferenc
Semmelweis Egyetem- Magatart�studom�nyi Int�zet
1088 Budapest, Nagyv�rad t�r 4.

Napjainkban – a kor �s a kult�ra hat�sainak k�sz�nhet�en – a pszichoszomatikus betegs�gek k�z�tt egyre n�pszer�bb helyet foglalnak el az ev�s-, illetve testk�pzavarok, amelyek t�netk�pz�s�ben kiemelt szerepet t�lt be az adott t�rsadalom testide�lja. K�zel egy �vtizede – az anorexia nervosa �s a bulimia nervosa mellett – jelent meg az izomdiszmorfia, a f�rfiak speci�lis testk�pzavara, melyet a n�i anorexia nervosa ford�tottj�nak tartanak. 2000-ben �rt�k le n�kben a test�p�t� t�pus� ev�szavart, amely a test- �s izomt�meg �sszet�tel�vel val� t�lzott foglalkoz�st �s speci�lis �trend k�vet�s�t jelenti; ekkor jelentek meg a nem-hagyom�nyos n�i nemi szerepviselked�s krit�riumai is. Mivel ezen �j kelet�, szociokultur�lis h�tter� zavarok gyakran t�rsulnak anabolikus szteroidok ab�zus�val, korai felismer�s�k d�nt� jelent�s�g� lehet a testi �s pszich�s sz�v�dm�nyek kialakul�s�nak megakad�lyoz�sa szempontj�b�l.

Bevezet�s

Az elm�lt �vtizedben a pszichoszomatikus zavarokon bel�l egy olyan �j betegs�gcsoport l�tszik k�rvonalaz�dni, amelynek k�z�s von�sa, hogy a test �rintetts�ge nem kiz�r�lag a t�netek manifeszt�ci�ja szempontj�b�l fontos, hanem a k�ls�, testi megjelen�s, a kor karcs�s�gide�lj�nak val� megfelel�s – k�nyszeres – ig�nye mark�nsan jellemzi ezen zavarok kialakul�s�t �s fennmarad�s�t.

A testk�p – defin�ci�ja szerint – az egy�n saj�t test�vel kapcsolatos pszichol�giai �lm�nyeit �s attit�djeit foglalja mag�ban, valamint annak m�dj�t, ahogyan ezek szervez�dnek. (Irodalomjegyz�k: 1.) Ez jelent�s m�rt�kben meghat�rozza az �n�rt�kel�st �s az �nk�pet, amely a szem�lyis�g k�zponti r�sze, meghat�rozza viselked�s�nket �s mindennapi k�z�rzet�nket. Egyes szerz�k megk�l�nb�ztetnek affekt�v �s kognit�v testk�pet. (Irodalomjegyz�k: 2., 3.) A testk�p term�szet�t tekintve fontos megeml�teni, hogy olyan halv�nyan tudatosul� jelens�gr�l van sz�, amely csak akkor v�lik tudatoss�, ha valamilyen zavar l�p fel vele kapcsolatban. A testk�pzavarok legkifejezettebben az egyes testr�szek eltorzul�s�nak ill�zi�j�t jelent� diszmorfof�bi�ban (testdiszmorfi�s zavar), a klasszikus ev�si zavarokban (anorexia nervosa �s bulimia nervosa) �s a legut�bbi �vtizedben a Pope �s munkat�rsai4 �ltal le�rt izomdiszmorfi�ban (ID), vagy kor�bban inverz anorexiak�nt emlegetett zavarban mutatkoznak meg. A klasszikus ev�szavarok prevalenci�ja az ut�bbi �vekben n�vekszik. (Irodalomjegyz�k: 1., 5.) Ennek okak�nt els�sorban szociokultur�lis t�nyez�ket jel�lnek meg. A t�megkommunik�ci� �ltal sugallt n�i karcs�s�gide�l m�r-m�r extr�m, eg�szs�gtelen testm�retekkel, testar�nyokkal rendelkezik. A nemi szerepek �s szerepviszonylatok az elm�lt f�l �vsz�zadban gy�keres v�ltoz�son mentek kereszt�l, amely els�sorban abban nyilv�nult meg, hogy a teljes�tm�nyorient�ci� is felsorakozott a hagyom�nyos n�i nemi szerepek mell�; ez a n�k fel� ir�nyul� egyre nagyobb elv�r�sokban nyilv�nult meg. A t�rsadalmi �s kultur�lis v�ltoz�sok eredm�nyek�nt az ev�szavarok viszonylag gyors patomorf�zison esnek �t, megjelent mind a bulimia, mind az anorexia multiszimptomatikus (vagy multiimpulz�v) vari�nsa, amelyek sz�mos impulzuskontroll-zavarral (alkoholiz�l�s, drogoz�s, �ngyilkoss�gi k�s�rletek, kleptom�nia, promiszkuit�s) j�rnak egy�tt.(Irodalomjegyz�k: 1.) Emellett az elm�lt egy �vtizedben megjelentek olyan �j, a testk�pzavarokat vezet� t�netk�nt hordoz� zavarok, amelyek – egyel�re – nem kezelhet�k �n�ll� k�rk�pk�nt, m�g f�leg a t�rsadalmi jelens�g szintj�n vannak jelen napjainkban, ugyanakkor testi sz�v�dm�nyeik vesz�lyess�g�ket tekintve a klasszikus k�rform�k�val vetekednek. M�g az ev�szavarok ter�let�t igen intenz�v kutat�si �rdekl�d�s �vezi, s ennek eredm�nyek�ppen egyr�szt e zavarok a k�ztudatba is beker�ltek, m�sr�szt a ter�pi�s munka is egyre t�bb t�mad�spont�v� v�lik, addig az al�bbiakban bemutat�sra ker�l� zavarok mind az eg�szs�gtudom�nyok m�vel�i, mind a laikusok sz�m�ra z�mmel ismeretlenek.

Izomdiszmorfia

Az ev�szavarokat gyakran emlegetik tipikus n�i betegs�gk�nt, a f�rfiak megbeteged�sei a n�i zavarok mintegy 2–10%-�t teszik ki. (Irodalomjegyz�k: 1., 6., 7.) A bevezet�sben eml�tett, a n�ket �rint� nemi szerepv�ltoz�sok �s t�rsadalmi v�ltoz�sok szemsz�g�b�l tekintve el�sz�r tal�n meglep�nek t�nhet, hogy az ut�bbi �vekben megjelen�, testk�pzavarral j�r� szindr�m�kban er�teljes f�rfi t�ls�ly �rv�nyes�l. Azonban ha tekintetbe vessz�k, hogy a nemi szerepek reciprok �s komplementer jelleg�ek, akkor szinte m�r k�zenfekv�nek t�nik, hogy a n�i nemi szerepek v�ltoz�sai id�vel automatikus v�ltoz�st id�znek el� a f�rfi nemi szerepekben is. A nemi szerepv�ltoz�sok pedig j�l nyomon k�vethet�k a testide�lok v�ltoz�saiban is. 

A f�rfiak eme modern testk�pzavara az atl�taide�l („Schwarzenegger-ide�l”) alapj�n �ll. A zavar els�sorban olyan f�rfiakra jellemz�, akik igen izmosak, s�lyt�bblet�k van, f�lnek a sov�nys�gt�l (sov�nys�gf�bia), testk�pzavaruk mellett azonban az ev�si viselked�s zavara nem jellemz�. Rejt�zk�d� viselked�s �s az anabolikus szteroidok ab�zusa jellemzi �ket, k�nyszeresen edzenek, h�zni szeretn�nek. (Irodalomjegyz�k: 1.) Az ID t�rt�nete a szteroidok sz�v�dm�nyeinek vizsg�lat�val kezd�d�tt. (Irodalomjegyz�k: 8.) A szteroidot haszn�l� test�p�t� f�rfiakban a testk�pzavar �s a pszichi�triai sz�v�dm�nyek magas el�fordul�si ar�nya val�ban felt�n� volt, ennek nyom�n ker�lt sor 1993-ban az �j testk�pzavar le�r�s�ra. (Irodalomjegyz�k: 4.) Sz�mos tengerent�li �s eur�pai vizsg�lat sz�molt be az�ta arr�l, hogy az ID-t a f�rfipopul�ci�ban csak szteroid-haszn�l�k k�z�tt tal�lt�k. Ugyanakkor nem minden teljes�tm�nyfokoz� szert haszn�l� test�p�t� f�rfi produk�l az ID-hez hasonl� t�neteket – teh�t megv�laszolva a sokakban felmer�l� k�rd�st: az ID jellemz� t�netei nem tekinthet�k a szteroidab�zus k�vetkezm�ny�nek. 1997-ben Pope �s munkat�rsai (Irodalomjegyz�k: 9.) kidolgozt�k az ID diagnosztikus krit�riumait is. (1. felsorol�s)

Az ID-ban a testk�pzavar a legfelt�n�bb, ami ink�bb a testdiszmorfi�s zavarhoz k�zel�ti, nem pedig az ev�szavarokhoz. Nincs ugyanis sz� a t�pl�l�kfelv�tel primer zavar�r�l. A zavarban szenved�k sokat esznek, de izomn�vel�s c�lj�b�l, m�s ev�szavart�net, mint p�ld�ul kontrollveszt�s, manipul�l�s nem jellemz�. �szszess�g�ben elmondhat�, hogy az ID a testdiszmorfi�s zavar, az ev�szavarok, a k�nyszerek �s az addikci�k hat�rmezsgy�j�n helyezkedik el.

Brownell (Irodalomjegyz�k: 10.) �s m�s szerz�k is felh�vj�k a figyelmet arra, hogy sokak k�zdelm�t a fitness-mozgalomban, a t�megkommunik�ci�ban �s ennek eredm�nyek�ppen a szociokultur�lis norm�kban is megjelen� eszt�tikus testide�l el�r�s�re nem puszt�n annak t�lhangs�lyozott eg�szs�g�gyi el�nyei motiv�lj�k, hanem mindaz, ami ez az ide�l sugall: kontroll, �nuralom, hozz��rt�s �s szexu�lis vonzer�.

Az ID hazai adatai ellentmondanak annak a kor�bbi felt�telez�snek, miszerint egy kiz�r�lag a fogyaszt�s-hangs�ly�, nyugati t�pus� kult�r�kban jelen l�v�, kult�rak�t�tt szindr�m�r�l lenne sz�. (Irodalomjegyz�k: 11., 12.) Ezen vizsg�latok alapj�n a testk�pzavart megalapoz� t�nyez�k k�z�tt felt�tlen�l kiemelend� a patol�gi�s anyakapcsolat, mely sokszor a hiperprotekt�v, t�lagg�d� anyai magatart�st, m�skor az �dip�lis kapcsolat el�t�rbe ker�l�s�t jelenti, s ebbe a csal�di rendszerbe j�l illeszkedik az apa perif�rikus helyzete is. Mindez gyakran �n�rt�kel�si zavarok forr�sa is, s ha a tests�lyprobl�ma, p�ld�ul t�lzott sov�nys�g vagy g�nyol�d�s t�rgy�t k�pez� k�v�rs�g �ll fenn a gyermekkorban, akkor az �nfejleszt�s, �nbizalomszerz�s horgonypontj�v� v�lik a test m�dszeres fejleszt�se. (Irodalomjegyz�k: 11.) A szexu�lis fejletlens�g ok �s k�vetkezm�ny is egyben. A hi�nyz� vagy hi�nyos partnerkapcsolatok �s bar�ti kapcsolatok, valamint a t�lzott anyai k�t�d�s miatt az �lett�r besz�k�l, a testedz�s m�r-m�r szenved�lyszer�en t�lti ki az egy�n �let�t, megg�tolva m�s kreat�v energi�k felszabadul�s�t.
Az ID rejtett zavar, ma m�g kev�ss� ismert a pszichi�triai szakirodalomban is. Er�sen megoszlanak a v�lem�nyek arr�l, vajon val�di k�rk�pr�l van-e sz�. Lehets�ges, hogy az ID a bulimia nervosa sors�t fogja k�vetni, amelyet kor�bban mell�kterm�kk�nt, j�rul�kos t�netk�nt, az anorexia nervosa vari�nsak�nt kezeltek, majd fokozatosan �n�ll� k�rk�pp� n�tte ki mag�t. 

A test�p�t� t�pus� ev�szavar

Napjainkban gyakran lehet�nk tan�i annak, hogy a kifut�k ag�rszer�en v�kony n�i modelljei mellett egy �jfajta n�i testide�l van kibontakoz�ban: a fitness, a wellness vil�g�ban �l�, a j�l �polt, edzett test jegyeit mag�n visel� n�. Ez a t�pus� n�ide�l hasonl� testi jegyeket mutat a f�rfiak atl�taide�lj�val – meg�rizve a m�sodlagos n�i nemi jellegek dominanci�j�t. A testk�p e modern zavar�t test�p�t� n�k k�r�ben �rta le 2000-ben Gruber �s Pope, (Irodalomjegyz�k: 13.) �s test�p�t� t�pus� ev�szavarnak nevezt�k el (2. felsorol�s). �rdekess�ge, hogy mind szteroidhaszn�l�, mind szteroidot nem haszn�l� n�kn�l megfigyelt�k ezt a t�pus� zavart, melynek kiugr� jellemvon�sa, hogy az �rintett szem�lyek szigor�an csak magas feh�rje-, magas energia- �s alacsony zs�rtartalm� �teleket fogyasztanak, meghat�rozott id�k�z�nk�nt (pl. h�rom�r�nk�nt). Gyakran utas�tanak vissza bar�ti �sszej�veteleket vagy �ttermi vacsor�kat, hogy tartani tudj�k a k�nyszeres gondoss�ggal kisz�molt kal�ri�kat �s menynyis�geket. �ltal�ban otthon, maguk k�sz�tik el a pontos terv szerint �ssze�ll�tott �s kiadagolt �teleket, gyakran becsomagolva azokat, hogy azt�n az �tkez�si rendj�k szerint meghat�rozott id�ben fogyassz�k el. Ha a megtervezett rutint valami f�lbeszak�tja, akkor intenz�v szorong�st �lnek �t. Val�sz�n�leg a di�ta k�vetkezt�ben kialakult alacsony testzs�rt�meg okozza az amenorrhoe�t, amely a zavar m�sik jellemz� velej�r�ja. Ezt a zavart teh�t a speci�lis �trendre �s a testedz�sre val� extr�m besz�k�lts�g �s a k�nyszeres r�tusok jellemzik.

A test�p�t� t�pus� ev�szavart mutat� n�kben a kutat�k felfigyeltek egy, a nemi identit�s ter�let�t �rint� zavarra is: ezek a n�k – b�r a nemi identit�szavar DSM-IV szerinti krit�riumait nem teljes�tett�k – prefer�lt�k a f�rfias �lt�zk�d�st, a f�rfiakra jellemz� szok�sokat, tev�kenys�geket, hobbikat, j�t�kokat, f�rfias munkak�rt v�llaltak, ugyanakkor – saj�t bevall�suk szerint – j�l �rezt�k magukat n�k�nt, biol�giai nem�ket szem�lyis�g�kkel kongruensk�nt �lt�k meg. Teh�t m�g �letm�djukat jelent�sen befoly�solta a maszkulin be�ll�t�d�s, �rdemleges distresst vagy rosszabbod�st az �let k�l�nb�z� ter�letein ez nem okozott. Ezekre a n�kre vonatkoz�an �rt�k le a szerz�k a „nem hagyom�nyos n�i nemi szerep” ism�rveit. (3. felsorol�s)

Ez a megfigyel�s arra enged k�vetkeztetni, hogy az intenz�v testedz�s f�rfias foglalatoss�g�t gyakrabban v�lasztj�k azok a n�k, akik nemi szerepeikben a tradicion�list�l elt�rnek.

Konkl�zi�k

A fentiekben bemutatott zavarok r�ir�ny�tj�k a figyelmet a v�ltoz� kultur�lis, t�rsadalmi hat�sok t�netk�pz� szerep�re. Mivel e jelens�gek rejtetts�g�k ellen�re egyre ink�bb ker�lnek a k�ztudatba – el�seg�tve az �rintettek betegs�gtudat�nak kialakul�s�t –, v�rhat�, hogy hamarosan megjelennek az eg�szs�g�gyi ell�t� rendszerben is. K�l�n�sen fontos, hogy a zavarban szenved�kkel el�sz�r tal�lkoz� h�ziorvosok felfigyeljenek a testi t�netek mellett a pszich�s h�tt�rt�nyez�k diszfunkcion�lis m�k�d�s�re is. Fel kell h�vni a figyelmet a szteroidab�zus irreverzibilis testi �s szoci�lisan szegreg�l� pszich�s sz�v�dm�nyeire. Tov�bbi vizsg�latokra van m�g azonban sz�ks�g ahhoz, hogy a prevenci�s t�mpontok meghat�rozhat�ak �s a ter�pi�k kidolgozhat�ak legyenek. 

Irodalomjegyz�k:
1. T�ry F, Szab� P: A t�pl�lkoz�si magatart�s zavarai: az anorexia nervosa �s a bulimia nervosa. Medicina, Budapest, 2000.
2. Huon GF, Brown LW: Body images in anorexia nervosa and bulimia nervosa. Int J Eating Dis 1986; 5, 421-439.
3. Thompson JK, Psaltis K: Multiple aspects and correlates of body figure ratings: a replication and extension of Fallon and Rosin (1985). Int J Eating Dis 1988; 7, 813-818.
4. Pope HG, Katz DL et al: Anorexia nervosa and „reverse anorexia” among 108 male bodybuilders. Compr Psychiatry 1993; 34, 406-409.
5. Hoek HW, Treasure JL, Katzman MA (szerk.): Neurobiology in the treatment of eating disorders Wiley, Chichester, 1998.
6. Andersen AE (szerk.): Males with eating disorders. Eating Disorders Monograph Series No 4. Brunner/Mazel, New York, 1990.
7. Andersen AE: Eating disorders in males. In: Brownell KD, Fairburn CG (szerk.): Eating disorders and obesity (pp 177-182). Guilford, New York, 1995.
8. Pope HG Jr, Katz DL: Affective and psychotic syndromes associated with use of anabolic steroids. Am J Psychiatry 1988; 145, 487-490.
9. Pope HG Jr, Gruber AJ, Choi P, et al: Muscle dysmorphia: an underrecognized form of body dysmorphic disorder. Psychosomatics 1997; 38, 548-557.
10. Brownell KD: Dieting and the search for the perfect body: where physiology and culture collide. Behavior Therapy 1991; 22, 1-12.
11. Kov�cs Sz, T�ry F: Az inverz anorexia megjelen�se test�p�t�k k�z�tt. Ment�lhigi�n� �s Pszichoszomatika 2001; 12(3), 41–44.
12. T�ry F, Kov�cs Sz, Gyenis M: Az izomdiszmorfia (inverz anorexia) hazai gyakoris�ga test�p�t�k k�z�tt. Szenved�lybetegs�gek 2001; 9, 326-330.
13. Gruber AJ, Pope HG Jr : Psychiatric and medical effects of anabolic-androgenic steroid use in women. Psychother Psychosom 2000; 69, 19–26.

1. felsorol�s

1. A szem�ly t�lzottan sokat foglalkozik azzal a gondolattal, hogy a teste nem el�gg� szik�r �s izmos. A jellemz� t�rsult viselked�sek magukba foglalj�k az �r�kig folytatott s�lyemel�st �s az �trendre ford�tott t�lzott figyelmet.
2. Az aggodalmaskod�s klinikailag jelent�s distresst vagy rosszabbod�st okoz t�rsas, foglalkoz�sbeli, vagy m�s fontos t�ren, amelyet a k�vetkez� n�gy krit�rium k�z�l legal�bb kett� jelez:
2a. Az egy�n gyakran felad fontos t�rsas, foglalkoz�sbeli, vagy rekre�ci�s tev�kenys�geket, mert k�nyszeres sz�ks�get �rez, hogy betartsa edz�si �s �tkez�si menetrendj�t.
2b. Az egy�n ker�li az olyan helyzeteket, amelyekben teste ki van t�ve m�sok tekintet�nek, vagy ilyen helyzeteket csak jelent�s distress-szel vagy szorong�ssal v�llal.
2c. A testm�ret vagy az izomzat el�gtelens�ge miatti aggodalmaskod�s klinikailag jelent�s distresst vagy rosszabbod�st okoz t�rsas, foglalkoz�sbeli, vagy m�s fontos t�ren.
2d. Az egy�n annak ellen�re folytatja az edz�st, speci�lis �tkez�st, vagy ergogen (teljes�tm�nyn�vel�) szereket haszn�l annak ellen�re, hogy tudom�sa van a nemk�v�natos testi �s lelki k�vetkezm�nyekr�l.
3. Az aggodalmaskod�s �s a viselked�sek els�dleges k�zpontja az, hogy a szem�ly t�l kicsinek vagy el�gtelen izomzattal rendelkez�nek tartja mag�t. Ez elk�l�n�thet� a k�v�rs�gt�l val� f�lelemt�l, mint az anorexia nervos�ban �szlelhet�, vagy a k�ls� megjelen�s m�s szempontjai miatt fenn�ll� els�dleges agg�d�st�l, mint a testdiszmorfi�s zavar m�s form�iban.

2. felsorol�s

1. A test zs�rt�meg�nek eg�szs�ges (n�kben a norm�lis menstru�ci�s ciklushoz sz�ks�ges) szinten val� fenntart�s�nak elutas�t�sa, amelyet az izomt�meg maximaliz�l�s�nak v�gya k�s�r.
2. Intenz�v f�lelem att�l, hogy a szem�ly zs�rt�mege megn�, vagy vesz�t az izomt�meg�b�l, m�g ha a test zs�rt�mege a norm�lis szint alatt is van a fent meghat�rozottak szerint, illetve az izomt�mege messze az �tlag f�l�tti.
3. Merev ragaszkod�s egyfajta szigor� �trendhez, melyet az al�bbiak k�z�l legal�bb kett� jellemez:
a) Napi legal�bb �tsz�ri �tkez�s, melyet a szem�ly szab�lyos menetrend szerint folytat, p�ld�ul 3 �r�nk�nt.
b) Minden �tel magas kal�ria-, magas feh�rje- �s alacsony zs�rtartalm� �lelmiszerb�l vagy t�pl�l�k-kieg�sz�t�b�l �ll.
c) A szem�ly jelent�s mennyis�g� id�t �s p�nzt ford�t arra, hogy ezeket a speci�lis �teleket beszerezze, elk�sz�tse �s elfogyassza.
4. A test�sszet�tel meg�t�l�s�nek m�dj�ban zavar van, vagy a testi megjelen�s nemk�v�natos befoly�st gyakorol az �n�rt�kel�sre.
5. A szem�ly gyakran felad t�rsas vagy foglalkoz�sbeli alkalmakat, mert azok megzavarj�k az �trend �ssze�ll�t�s�t vagy az �tkez�s id�pontj�t.

3. felsorol�s

1. A  f�rfias jellemvon�sok �s tev�kenys�gek t�lzott el�nyben r�szes�t�se. Feln�tt n�kben az al�bbi jellemz�k k�z�l 3 (vagy  t�bb) jelenik meg:
a) Ragaszkod�s a kifejezetten f�rfias �lt�z�khez.
b) Jelent�s �s �lland� ragaszkod�s a tipikusan f�rfiak �ltal v�gzett munk�khoz.
c) A tipikusan f�rfias j�t�kokban �s id�t�lt�sekben val� r�szv�tel.
d) A f�rfi bar�tok t�lzott prefer�l�sa.
2. Az egy�n kellemesen �rzi mag�t  n�k�nt �s nem v�gyik kifejezettebben arra, hogy f�rfi legyen.
3. A jellegzetess�gek nem azonosak a hermafroditizmussal.
4. A jellegzetess�geknek kifejezett hat�suk van az �letm�dra, azonban minim�lis distresszt vagy rosszabbod�st okoznak a t�rsas �let vagy a hivat�s m�s fontos ter�let�n.