Hazánkban a halálozási statisztikát a szív- és érrendszeri betegségek vezetik. A szív- és érrendszeri betegségek rizikófaktorai a dohányzás, a magas koleszterinszint, a magas vérnyomás, az elhízás, a mozgásszegény életmód, a túlzott alkohol-fogyasztás, a cukorbetegség, és még sorolhatnánk.

Férfiak esetében korábban, gyakrabban és súlyosabb formában fejlődik ki koszorúér-betegség; nőknél a menupauza idején növekszik meg a betegség előfordulásának gyakorisága. Ha a vérnyomás tartósan meghaladja a 160/90 Hgmm-t, a veszélyeztetettség a középkorú férfiaknál az ötszörösére emelkedik. Dohányzás esetén napi 20 szál cigaretta - főleg férfiaknál - 4-5-szörösére növeli a veszélyeztetettséget. Nőknél is rizikótényező a dohányzás, mely a fogamzásgátló-tabletták hosszabb ideig tartó szedése esetén megsokszorozódik. 6 mmol/l szérum-koleszterinszint fölött a koronária-betegség előfordulása 3-4-szeresére emelkedik. Étkezéssel a szívbetegség ellen A helytelen táplálkozás akár hatvan százalékban is közrejátszhat a betegség kialakulásában. A szív- és érrendszeri betegségek kezelésére, gyógyítására, a szövődmények megelőzésére szolgál a kardioprotektív étrend, melynek lényege a rizikófaktorok korrigálása, megszűntetése. Amennyiben kísérő- és társbetegség is fennáll (pl.: magas-vérnyomás, elhízás, cukorbetegség), azt a diéta összeállításában is figyelembe kell venni. Kardioprotektív-étrend összeállításának főbb irányelvei Amennyiben elhízás tapasztalható, csökkentett energiatartalmú étrend szükséges az elhízás mértékétől, a beteg korától, nemétől, fizikai aktivitásától függően. Az étrend zsírtartalma a napi összes energiamennyiség 30% -át nem haladhatja meg, ezen belül lényeges a különféle zsírsavak arányának megoszlása. A telített zsírsavak aránya az összenergia-bevitel 10% -a, az egyszeresen telítetlen zsírsavaké 12-14%, a többszörösen telítetlen zsírsavaké 6-8% legyen. Az összes táplálkozási tényező közül a telített zsírsavak fogyasztása emeli legjobban a koleszterinszintet. A civilizált országok lakosságának telített zsírsav fogyasztása az összenergia-bevitel 15-17% -a. Amennyiben ezt 10% -ra tudnánk csökkenteni, akkor a hazánkban becsült 5,7 mmol/l-es átlagos koleszterinszint az ideális szintre csökkenhetne. A legtöbb telített zsírsav állati eredetű táplálékokban található, látható és rejtett zsír formájában. Rejtett zsír elsősorban a sertés-, marha- és a bárányhúsban, valamint a lefölözetlen tejtermékekben található. Az egyszeresen telítetlen zsírsavak fő megjelenési formája az olajsav. Vizsgálatok bizonyítják, hogy a mediterrán országokban - ahol a zsiradékfogyasztás jelentős részét az olivaolaj teszi ki - alacsonyabbak a koleszterinszintek és ritkább a szív- és érrendszeri betegségek előfordulása. A többszörösen telítetlen zsírsavak, hasonlóan az egyszeresen telítetlen zsírsavakhoz, jótékonyan csökkentik a koleszterinszintet. Az omega-6 típusúak fő forrásai a növényi olajok, valamint a növényi olajokból készült margarinok, míg az omega-3 típusú zsírsavak elsősorban a tengeri halakban találhatók meg (pl.: makréla, lazac). Az omega-6/omega-3 zsírsav-arány értéke 5-10 között legyen. Vizsgálatok szerint a hetente kétszer halételt fogyasztók között feleannyi szívhalálozás fordul elő, mint a halat nem fogyasztók körében. Az étrend koleszterintartalma helyes diéta esetén nem haladhatja meg a napi 300mg-ot, magas vérzsírszint esetén azonban jó, ha a 200 mg alatti értéket sem éri el. Élelmi rostból naponta 30-40g-ot fogyasszunk. A vízben oldódó rostok (pektin, zabkorpa, hüvelyesek) fogyasztása több szempontból is előnyös a kardioprotektív étrendben. Egyrészt csökkentik a koleszterinszintet, másrészt elegendő folyadékbevitel mellett a rostok megszívják magukat vízzel, telítettség érzést okozva csökkentik az étvágyat, így fogyókúrában is jól használhatóak. Az étrend szénhidráttartalma az összes enegiabevitel 50-60%-a legyen - ebből a hozzáadott cukor ne haladja meg a 10%-ot. Cukorbetegség fennállásakor a bevitt szénhidrát mennyiségét és minőségét az energiaigény, fizikai aktivitás, vércukorértékek befolyásolják. Az étrend fehérjetartalma az összes energia 10-20%-a legyen. A nátriumbevitel korlátozása és a vérnyomás csökkenése között egyértelmű összefüggés mutatható ki. Amennyiben hipertónia nem áll fenn, az egészséges táplálkozásra vonatkozó nátriumbevitel (2000mg/nap) javasolt. Sajnos hazánkban a nátriumbevitel ennek kb. 3-4-szerese, és ennek kétharmada élelmiszerekből származik. Hipertónia esetén a nátrium bevitel javasolt korlátozása 1500-2000mg/nap, amely napi 4-5g konyhasónak felel meg. A nátrium ürítésében fontos szerepe van a káliumnak, melyből napi optimális mennyisége 3500mg/nap. Próbáljuk a kardioprotektív étrend irányelveit szem előtt tartani a nyersanyag-válogatásnál és ételkészítés során egyaránt: • Fokozatosan próbáljuk csökkenteni sófogyasztásunkat. Ételeinket mindig utólag sózzuk - leszámítva a húsokat - , hogy csak a feltétlenül nélkülözhetetlen sómennyiséget vigyük be szervezetünkbe. A főzésnél a szokásos sómennyiségnek csupán felét használjuk! • Rendszeresen, naponta többször együnk nyers gyümölcsöt, zöldséget, melyek rosttartalma csökkenti a koleszterinszintet, a bennük lévő vitaminok pedig az érfalak épen tartásában játszanak jelentős szerepet. • Fehérkenyér helyett részesítsük előnyben a rostdúsabb félbarna vagy barnakenyeret. • Húsok közül válasszuk az alacsonyabb zsírtartalmúakat, pl.: csirkemellet, pulykamellet, vadhúsokat. Húskészítményeknél ne csak a zsír-, hanem a sótartalmat is vegyük figyelembe. • Együnk kevésbé zsíros ételeket. Főzéshez, sütéshez zsír helyett inkább olajat, margarint használjunk a kedvezőbb zsírsav-összetételük miatt. • Konyhatechnikai eljárások közül válasszuk a gőzben főzést, párolást, készítsük ételeinket fóliában, teflonedényben, fedett cserépedényben, mikrohullámú sütőben. Kerüljük a bő zsiradékban történő sütést. Mellőzzük a rántást, kedvezőbb a kevés liszttel, sovány tejtermékkel készített habarás. • Kevés sóval készítsük ételeinket, utólag ne sózzunk. A fogyasztásra kész élelmiszerek közül válasszuk a kisebb sótartalmúakat. • Ételeinket lehetőleg ne cukrozzuk, vagy csak nagyon kis mértékben. Kávéba, teába mesterséges édesítőszer tegyünk. • Fontos a megfelelő mennyiségű folyadék fogyasztása is (napi legkevesebb 1,5 liter). Kerülendők a cukrozott üdítők. Részesítsük előnyben az ivóvizet, ásványvizet, a természetes, otthon, házilag előállított zöldség- és gyümölcsleveket.