Ásványvizek összehasonlítása

Világviszonylatban egyre nagyobb gondot okoz a jó minőségű ivóvíz szolgáltatása, s ez alól hazánk bizonyos régiói sem kivételek. Az elmúlt évtizedekben fokozódott a vegyi anyagok felhasználása, s növekedett a felszíni vizek ártalmas kémiai és biológiai anyagokkal való szennyeződése.
Az elmúlt másfél évtized sok változást hozott gazdasági életünkben is, amely táplálkozási szokásainkra is hatott. Az egyre rosszabb ízű kommunális víz ivása helyett világszerte nőtt az érdeklődés a palackozott természetes vizek (ásványvizek) iránt.
Hazánkban az 1960-as években az egy főre jutó ásványvízfogyasztás 2,3 l/év volt, ez 2002-ben elérte az 50 litert. (1) A háztartások által beszerzett ásványvíz értéke meghaladta a húszmilliárd forintot. A szomjoltó italok közül legnagyobb arányban az ásványvíz fogyasztása nőtt a háztartásokban, azonban a hazai fogyasztás elmarad a sok ásványvizet fogyasztó nemzetekétől. A GfK Hungária Piackutató Intézet felmérése szerint a háztartások 78%-a vett legalább egyszer ásványvizet 2003-ban, míg egy évvel azelőtt csak a 73%-a. (2) Az étkezési szokások változása szintén közrejátszik a forgalom növekedésében. Majdnem megháromszorozódott azoknak a száma, akik különösen szívesen isznak ásványvizet, amely napjainkban már a legnépszerűbb szomjoltó ital. Amíg ugyanis 1989-ben a magyar felnőttek 29%-a ivott szívesen ásványvizet, addig 2003-ban már a 68%-a. (2)
A fogyasztók részben azért választják az ásványvizeket, mert a csapból folyó ivóvíz számukra élvezhetetlen, míg mások gyógyhatást remélnek természetes vizeinktől. A természetes ásványvizek összes ásványianyag-tartalma tág határok — 500 és 4600 mg/l — között változik. (4) A hazai palackozott vizek döntő többsége ásványvíz, ezenkívül palackozott forrásvíz, ásványi anyaggal dúsított ivóvíz, ízesített víz és gyógyvíz is forgalomban van. A FVM–ESzCsM–GKM 65/2004. (IV. 27.) együttes rendeletben szabályozta a természetes ásványvíz, a forrásvíz, az ivóvíz, az ásványi anyaggal dúsított ivóvíz és az ízesített víz palackozását és forgalomba hozatalát. (3)
Az egészségi állapotunkat befolyásoló egyik legfontosabb tényező a naponta — általában a víz valamilyen formájában — fogyasztott 2-3 liter folyadék. A szervezetünkbe jutó anyagok közül tömegét tekintve a víz a legnagyobb mennyiségű. Ókori görög orvosi tanítás szerint: „Ha tájékozódni akarsz az ott élők egészségi állapotáról, először vizsgáld meg, milyen vizet isznak.” Hazánkban több mint százötven kútból/forrásból nyernek napjainkban ásványvizet, s az importált vizek száma körülbelül ugyanennyi. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunkkal a külföldről behozott élelmiszerek, így az ásványvizek száma is nőtt. A táblázat — a teljesség igénye nélkül — a jelenleg általában kapható vizek összetételét mutatja be.

Irodalom
1. Évi ötven liter ásványvizet iszunk. Világgazdaság, 2003. június 27.
2. Terjed az ásványvízfogyasztás, növekszik a forgalom. Diszkontokban veszik a legtöbbet. GfK Piackutató, 2004. április 8.
3. Complex CD-Jogtár. Budapest, Kerszöv.
4. Borszéki, B. Gy.: Ásványvizek, gyógyvizek. Budapest, szerző, 1998.
5. Lelovics Zsuzsanna (2005): Élelmiszer adatbank. A Magyarországon forgalomban lévõ gyakoribb élelmiszercsoportok tápanyagainak táblázata. Kézirat.

A hazánkban forgalomban levő természetes ásványvizek, forrásvizek,
ivóvizek és ásványi anyaggal dúsított ivóvizek összetétele [5]