Ma már egyetlen női magazint, fitnesz- vagy bulvárlapot sem tudunk átlapozni anélkül, hogy ne akadna meg a szemünk a legújabb és legmegbízhatóbb fogyási módszereket istenítő hirdetéseken.

A lázas fogyókúra látványos eredményeket hoz, de aki nem vigyáz, könnyen áteshet a ló másik oldalára. A helyes egyensúly megtalálása a legnehezebb, mert a tudatos diétázást és a veszélyes koplalást csak egy hajszál választja el egymástól. 

Különbözőek vagyunk, és nem biztos, hogy minden férfinak ínyére van, ha a barátnője combját folyton összetéveszti a karjával. Bizony, kérem, erősen siker- és szépségorientált a világ, amelyben élünk. Mi, nők persze folyamatosan tetszeni akarunk, és néha túl későn jövünk rá, hogy igazán csak az lehet boldog, aki elfogadja magát olyannak, amilyen. Felborítjuk az étrendünket, diétába fogunk (amit minden hétfőn újrakezdünk, mert vasárnap sajnos mégis lecsusszant az a fránya franciakrémes). Beindul a mókuskerék, és lassan életünk minden perce a kalóriák körül forog.

A helyzet azonban sokkal nyugtalanítóbb. A kétes és túlreklámozott szépségideál kitűnő táptalaj a szorongásos betegségek kialakulásához. Magyarországon ma a fiatal lányok és nők egy százaléka szenved anorexia nervosában.

Intő jelek – torzít a tükör

Az anorexia nagyon súlyos, nehezen befolyásolható és rendkívül hosszú lefolyású, elsősorban női betegség. Önálló, ám mégis több szorongásos betegséggel mutat együttállást, az anorexiások 85 százalékának például depressziós tünetei is vannak, de közel áll a kényszerbetegségekhez is.

Az anorexia szélsőséges mértékű és önszándékú fogyást jelent, akad olyan beteg, aki rendes testsúlyának több mint 20 százalékát is elveszti. Ennek a nagymértékű súlyvesztésnek számos mellékhatása van, a kóros soványságon túl az anorexiás szervezete sokkal védtelenebb a fertőzésekkel szemben, anyagcseréje felborul, és végül a menstruáció is elmarad. Emellett megjelennek az éhezés tünetei, a levertség, az ingerültség, az acetonos lehelet.

A fiatal lány először elkezdi az ételt elutasítani. Egyre többet beszél arról, hogy kövérnek tartja magát, állandóan méri a súlyát. A minimális mennyiségű ételt is kedvetlenül fogyasztja el. Ezek a feltűnőbbek, de vannak keményebb jelzések is, például ha a fiatalnak étkezés után fáj a hasa. A bulimiás anorexiánál előfordul, hogy étkezés után a beteg kijár a mosdóba, és ott hánytatja magát titokban.

Mi áll a háttérben?

A legtöbb nőre, akinél ez a betegség kialakul, jellemző, hogy pedáns, kényszeres természetű és önmagával szemben túlzott igényei vannak. Különféle személyiségtényezők és szociális normák is okozhatják még az anorexia kialakulását. Sok beteg olyan családból kerül ki, ahol igen merevek a keretek, így a jól mérhető teljesítmény válik fontossá, stresszkeltő követelményrendszert állítanak fel.

Érdemes azonban azt is megvizsgálni, milyen kulturális vonatkozásai vannak a betegségnek, hogyan alakul az egész világon a szépségideál. Társadalmunk túl nagy hangsúlyt fektet a nők soványságára, és ezt tovább rontja, hogy a híres manökenek jó részére a szinte már aszexuális külső és a kóros soványság jellemző. Persze sok nő fogyókúrázik, de az anorexia kialakulásához kell az a talaj, az a biológiai érzékenység és az a háttér is, amelyek együtt okozzák a betegséget.

Tagadás

A betegeknél tipikus, hogy csak az élelmekre összpontosítanak, körültekintően kiszámolják az elfogyasztott élelmiszer kalóriaértékét. Az anorexiás, bár önmagától megtagadja az ételt, közben elmélyülten foglalkozik az étkezéssel, recepteket, kalóriatáblázatokat és élelmiszereket gyűjt. Odaadással gondoskodik környezetéről, szívesen készít bőséges ebédeket, vacsorákat vendégeinek. Amit magától megvon, azt szinte erőszakkal tukmálja rá a környezetére.

De a legborzasztóbb, hogy az anorexiás betegek tagadják túlzott és gyakran életveszélyes soványságukat. A legnehezebb a kezelés folyamán, hogy nem mindig lehet a beteget ráébreszteni a problémára, hiszen az anorexia fő jellemzője egy szinte elképzelhetetlen énképzavar. A beteg tényleg kövérnek látja magát, amit a vizsgálat is jól mutat. Ez egy teszt, amelyben különböző alakok vannak lerajzolva. Az anorexiás beteg tökéletesen megítéli az orvost, másokat, saját magát viszont a skálán a kövéreknél helyezi el. Ezt a sérült énképet helyreállítani pedig nagyon hosszadalmas munka.

Családi segítség

Azt gondolnánk, ha a környezete időben felismeri a problémát, segíthet a betegen. De ez sajnos nem egészen így van. Nehéz megmondani, hogy a család hogyan tud segíteni, mert sokszor nagyon nehezen ismerik fel a betegséget. Azért is, mert a családnak gyakran szerepe van az anorexiás betegség fenntartásában.

Vannak olyan családok, ahol sajátságos kommunikációs, magatartásbeli mintákat követnek, és ezek sokszor elfedik a betegséget. Időben szakemberhez kell fordulni. De a pszichiáter önmagában kevés. Jó, ha a családorvos, a szociális segítőhálózat is jelen van. Mert a gyógyulás nagyon hosszú, és sajnos sokszor kérdéses. Mind a mai napig az anorexiások tíz százalékát elveszítjük: mindenféle gyógyítás és kezelés ellenére halálra éheztetik magukat.

A kezelés sokszor évekig tart, ilyenkor családterápián, egyéni foglalkozáson, viselkedés- és gondolkodási (kognitív) sémákkal operáló terápián egyszerre vesz részt a beteg. Hosszú időbe telik, amíg a beteggel kontaktust tudunk teremteni, hogy tudatosítsuk benne a kezelés szükségességét. A súlyos eseteknél azonban, ahol kórházi kezelésre van szükség, nincs különösebb vita, hiszen az már egyértelműen az életet veszélyeztető állapot.

Híres anorexiások Az anorexia nem új keletű betegség. Már Sisi királyné is közismerten anorexiás volt, Lady Diana pedig bulimia nervosától szenvedett, amely az evési problémák egy másik esete. A volt Spice Girl, Victoria Beckham is gyanúsan vékony, az Ally McBeal című tévésorozat címszerepét alakító Calista Flockhartot is sokszor illették az anorexiás jelzővel.