Meglepő eredményeket tartalmaz az 2003 és 2004 között zajlott OLEF (Országos Lakossági Egészség Felmérés). A vizsgálat megállapította, hogy a cukorból származó energia aránya a férfiak táplálkozásában átlagosan 7,9, a nőkében 8,6 százalék volt, azaz alacsonyabb értéket mutatott, mint a nemzetközi ajánlások: a napi teljes energiabevitel 10%-ánál kisebbet. Ez az érték az 1992-1994 között zajlott kutatásban 13,8 %, illetve 16,7 % volt, tehát az elmúlt tíz évben a hozzáadott cukorfogyasztás megközelítően a felére csökkent Magyarországon. Az OLEF-ben a férfiak csaknem 60 %-a, míg a nők majdnem fele volt túlsúlyos. Ezek az eredmények hasonlóak az 1992-1994 között végzett vizsgálatban.

A vizsgálat megerősíti azokat a vélekedéseket, miszerint a nem megfelelő táplálkozás mellett többek között a megváltozott – egyre inkább helyhez kötött – életmód, a televíziózásra fordított jelentős idő és a testmozgás hiánya befolyásolja nagymértékben az elhízást. A túlsúly megelőzésére fókuszáló programoknak a fizikai aktivitás növelésére, valamint a televíziózás csökkentésére kell főleg a hangsúlyt helyezni.

Kevesebb TV-t, több mozgást!

Nemrégiben kanadai tudósok elemezték 34 ország 137.593 gyermekének adatait 10-16 éves korukban. A túlsúlyosság előfordulását vizsgálták az étkezési szokásokkal, valamint a fizikai aktivitással összefüggésben. A legtöbb túlsúlyos, elhízott gyermeket Máltán (25,4%-túlsúlyos 7,9% elhízott), illetve az Amerikai Egyesült Államokban találták (25,1% és 6,8%), szemben Litvániával (5,1%, 0,4%), valamint Lettországgal (5,9% és 0,5%). Az elhízás mértéke magasabb volt Észak-Amerikában, Angliában, és a dél-nyugat európai országokban.

A legtöbb országban a fizikai aktivitás szintje alacsonyabb, míg a TV nézéssel eltöltött idő magasabb volt az elhízott gyerekeknél, összehasonlítva normál testsúlyú társaikkal. Nagyon érdekes összefüggést találtak a résztvevő országok 91%-ában: a túlsúlyos gyerekek kevesebb édességet fogyasztottak, mint azok, akiknek nem volt testsúlyproblémájuk. A túlsúly nem mutatott összefüggést a gyümölcs- és zöldségfogyasztással, az elfogyasztott üdítőital mennyiségével, sem a számítógép előtt töltött idővel.

A kutatók megállapították, hogy az elhízás megelőzését célzó programoknak főleg a fizikai aktivitás növelésére, valamint a televíziózással töltött idő csökkentésére kell fókuszálni.

Az étkezési gyakoriséág és a gyermekkori elhízás

Egy 2001-2002-ben folytatott vizsgálatban 4370, 5-6 éves német gyermek adatait elemezték. A szülők által kitöltött kérdőív értékelése alapján a gyermekek körében meghatározták a nem- és korspecifikus testtömegindexet, és ez alapján megállapították az elhízás mértékét. A kérdőív legtöbb kérdése az étkezések gyakoriságára vonatkozott.

Az elhízás mértéke összefüggésben állt az étkezések gyakoriságával. 4,2% volt az elhízottak aránya azon gyermekek körében, akik háromszor, vagy háromnál kevesebbszer étkeztek, 2,8% azok között, akik naponta 4 alkalommal táplálkoztak. Akik legalább ötször étkeztek egy nap, azoknak csupán 1,7%-uk volt elhízott. Az étkezési gyakoriság nem volt összefüggésben a szocio-ökonómiai helyzetükkel. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy több kalóriát fogyasztottak, hanem azt, hogy a napi kalóriamennyiséget többszöri étkezésre osztották el. A német kutatócsoport tehát megállapította, hogy gyermekek esetében a gyakori étkezés pozitívan befolyásolja az elhízás kialakulásának megelőzését.

Az elhízás rizikófaktorai

Egy portugál kutatócsoport 7-9,5 éves gyermeket vizsgált 2002 októbere és 2003 júniusa között. 2274 lánynak és 2237 fiúnak mérték meg a magasságát és a testtömegét. A szülőkkel egy kérdőívet töltettek ki, amely egészségi állapotukat tudakolta. Meghatározták a kor-, valamint a nemspecifikus elhízás mértékét a testtömegindex alapján. Az eredmények szerint a gyermekkori elhízás mértéke összefüggésben állt a televízió előtt eltöltött órák számával, a szülők elhízásának mértékével, valamint az édesanya terhesség alatti túlsúlyosságával, és a gyermek születési súlyával. A kutatók megállapították, hogy minél kevesebb időt töltött a gyermek alvással, annál nagyobb esélye volt a túlsúly kialakulására.

Emelett összefüggést mutattak ki a szülők iskolai végzettsége, a család mérete és az elhízás között (a magasabb végzettségű szülők gyermekei, valamint a nagycsaládban élők kevésbé voltak túlsúlyosak). A vizsgálat eredményeként a tudósok megállapították, hogy az elhízás megelőzésére vonatkozó ismeretek oktatását korábban kell elkezdeni azoknál a családoknál, akiknél fennállnak ezek a rizikófaktorok.

A tévénézés is kövérít

Egy Angliában végzett felmérés azt vizsgálta, milyen kihatással lehet a gyermekkorban televíziózással eltöltött idő a felnőtt évekre. Több mint 10.000 személy szokásait követték gyermekkoruktól és kontrollálták 5, 10 és 30 évesen. A hétvégeken televíziózással eltöltött idő mennyisége összefüggésben állt az elhízás mértékével. Kimutatták, hogy minden egyes plusz óra, melyet a gyerekek tv-nézéssel töltenek, 7 százalékkal növeli az esélyét annak, hogy 30 éves korukra elhízott felnőttekké váljanak. Az elhízás megelőzését korai gyermekkorban kell elkezdeni, csökkentve az ülő életmóddal járó szokásokat.