Makrobiotika   A makrobiotika olyan t�pl�lkoz�si m�dszer, amelynek c�ltudatos alkalmaz�s�val hossz� �s eg�szs�ges �leted lehet. Az �kori g�r�g �s k�nai orvostudom�ny megegyezik abban, hogy egy-egy �tel gy�gyszer is egyben.

A makrobiotika kialakul�s�r�l A t�vol-keleti szeml�let szerint az emberi szervezet egyens�ly��rt a Yin �s Yang energia a felel�s. Ezek az er�k egym�ssal ellent�tes (f�rfi-n�), de kieg�sz�t� mozg�sban m�k�dnek. A tradicion�lis jap�n �tkez�s alapj�n dolgozta ki George Oshawa �s Michio Kushi a yin-yang egyens�ly�ra t�rekv� eg�szs�g- �s betegs�g megel�z� t�pl�lkoz�st, amelyet makrobiotik�nak neveztek el. A fogalom k�t g�r�g eredet� sz�b�l sz�rmazik: makro = nagy, hossz�, biosz = �let. A makrobiotika a harm�ni�ra t�rekszik, ker�li a sz�ls�s�ges yin (vegyszer, gy�gyszer, cukor, k�v�) vagy yang (marhah�s) tulajdons�g� �teleket, �s a yin-yang m�rt�k k�z�pt�j�n elhelyezked� gabon�kb�l, z�ld�gf�l�kb�l �s h�velyesekb�l v�lasztja ki �teleinek jelent�s r�sz�t. Tan�t�sa szerint az elfogyasztand� �telt �gy kell �sszev�logatni �s elk�sz�teni, hogy �sszhangba ker�lj�n k�ls� �s bels� tulajdons�gainkkal, sz�kebb �s t�gabb k�rnyezet�nkkel. �vszakok szerinti t�pl�lkoz�s A makrobiotikus �trend szerint a t�pl�lkoz�st nagym�rt�kben befoly�solj�k az �vszakok, az �zek �s a sz�nek. T�len f�tt �telt kellene enni, ny�ron pedig nyerset. A hideg italokat a t�li id�szakban ker�lj�k, ink�bb meleg, gy�gyn�v�nyekb�l k�sz�lt te�kat igyunk. �sszel �s t�len az �teleket aj�nlott nagyobb darabokra v�gni, gazdagon f�szerezni, �s a f�z�si id�t elny�jtani. Fontos, hogy a h�v�sebb �vszakokban meleg, s�sabb �zes�t�s� �teleket egy�nk. S�t, az id�nygy�m�lcs�ket is melegen fogyasszuk (s�lt gesztenye, s�lt alma, s�t�t�k)! Ezekben a h�napokban t�bb f�szerre, s�ra, olajos magvakra �s f�tt gabon�ra van sz�ks�ge szervezet�nknek. Az �vszak meleged�s�vel cs�kkenthet� a f�szerez�s, valamint a f�z�s �s p�rol�s ideje. Tavasszal t�bb magas energiatartalm� �telt fogyasszunk (cs�r�t, cs�r�z� magvakat), hogy szervezet�nk megkapja az �jrat�lt�d�shez sz�ks�ges energi�kat. Ny�ron egy�nk min�l t�bb �telt nyersen; gy�m�lcs�t �s a z�lds�get, kev�s, r�vid ideig p�rolt gabonaf�l�vel. A makrobiotikus �trend alapjai - Az �trend legf�bb �sszetev�it a gabonaf�l�k adj�k, amelyek a napi �tkez�s 50-60%-�t teszik ki. (Ide tartozik a barnarizs, a teljes ki�rl�s� b�za, a k�les, a zab, az �rpa, a rozs, a hajdina �s a kukorica.) - Z�lds�gekb�l 25-30% fogyaszthat� (lehet�leg f�zve, s�tve, p�rolva), - H�velyesekb�l �s tengeri z�lds�gekb�l (alga) 5-10%, - A levesek (sz�jasz�szb�l, z�lds�gekb�l, h�velyesekb�l, gabon�kb�l, tengeri alg�b�l k�sz�tve) a napi t�pl�l�k 5-10%-t teszik ki. Alkalomszer�en a k�vetkez�, kieg�sz�t� �lelmiszerek fogyaszthat�k (hetente n�h�ny alkalommal): - kev�s feh�r h�s� hal, kev�s zs�rtartalm� tengeri �l�l�ny, herkenty� (kagyl�, r�k, polip), - nyers, f�tt vagy aszalt gy�m�lcs�k, - pir�tott olajos magvak, di�f�l�k (ritk�bban) - kev�s �dess�g A makrobiotika nem aj�nlja a tej �s tejterm�kek, illetve az �llati eredet� t�pl�l�kok fogyaszt�s�t, de nem is tiltja. �z- �s sz�nhat�sok A makrobiotika �t alap�zt k�l�nb�ztet meg: • A savany� �z a tavaszt jelk�pezi, az ilyen t�pus� �telek (a savany� k�poszta, az ecet) gyors�t� energi�t adnak a szervezetnek, �s el�ny�sen hatnak a m�j �s az epe m�k�d�s�re. • A keser� �z a nyarat id�zi (szez�mmag, kukorica). Sz�tsz�r�d� energi�ja j� hat�ssal van a sz�v �s a v�konyb�l m�k�d�s�re. • A k�s� ny�ri id�szakra az �des �zhat�s jellemz� (gabonaf�l�k, id�ny z�lds�gek, �s id�nygy�m�lcs�k). Ez a t�pl�l� energia nyugtat�lag hat a gyomorra, az em�szt�sre, a hasny�lmirigyre �s a l�pre. • A cs�p�s �zvil�got �s �teleleket (hagyma, a retek, a gy�mb�r, a bors) az �sz k�pviseli. Serkentik a v�rkering�st, a t�d� �s a vastagb�l m�k�d�s�t. • A t�llel a s� hozhat� �sszef�gg�sbe, pozit�van hat a ves�re, a h�gy- �s ivarszervekre, valamint a csontokra �s az agyra. A makrobiotika �t alapsz�nt is megk�l�nb�ztet; a z�ldet, pirosat, s�rg�t, feh�ret �s feket�t. Az �t sz�n egy�ttes jelenl�te adhat csak j� k�z�rzetet, ez�rt t�rekedj�nk arra, hogy t�ny�runkon, ter�t�k�nkben mind az �t sz�n jelen legyen. Kushi professzor szerint az, aki a makrobiotika elvei alapj�n t�pl�lkozik, nemcsak hogy megel�zheti a r�k kialakul�s�t, de adott esetben gy�gy�thatja is azt.